A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Természettudomány - Mészárosné Bozsko Szvetlana–Juhász Lajos: Debrecen város madárvilága és annak változásai évszázadunkban

Thomas Mann utcai kertben kis fenyők és tuják között költötte ki fiókáit {Aradi Cs. közlése). Később egyre jobban a Nagyerdő felé szorult ki és az 1970-es években már csak a BIOGAL mögötti fiatal tölgyesben ismertek egy fészket. Azonban 1980 óta mind gyakrabban fordul elő a Botanikus Kertben fészkelés idején (14, valamint Nemes Lajos személyes közlése). Ezekben az években figyelték meg az Egyetem közelében és a Komlóssy úton is {Pólya László közlése). Pontosan nem lehet tudni, hogy szaporodik-e a madár, vagy ugyanazt a párt figyeltük meg, mivel a vadászterülete ennek a fajnak elég tág. 25. Sarlósfecske (Apus apus). Gyarapodóban levő faj. Debrecenben először 1975-ben költött a Nagyerdőben levő Kohász üdülő épületén (17). Azóta nagyobb számban, főként a lakótelepek magas házainak szellőzőnyílásaiban költ. 1982-ben a Dobozi lakótelepen 4, a Hajnal utcában 2, a Vénkertben 2 pár fészkelt. 1983-ban a Vénkertben 12, a Hajnal utcában 3 pár költött. Mint kóborló is gyakran megjelenik, pl.: 1983. V. 25. 8 pld. a KLTE épülete körül. A belvárosban is egyre több mutatkozik (1982. V., 1983. V—VI.). 26. Jégmadár (Alcedo atthis). Ritka téli vendég. Kétszer figyeltük meg a nagyerdei tavak partján: 1977. XII. 18-án és 1978.

1. 7-én, amikor a víz nem volt befagyva. 27. Gyurgyalag (Mer

ops apiaster). Átrepülő. Szórványosan észleltük a város légterébe berepülő egyedeit. Debrecen DNy-i szélén homokfalakban költ néhány pár, s a város terjeszkedése miatt a jövőben lehetséges, hogy — mint táplálkozó — néhány évig ez a faj is a városi ornithofauna tagja lesz. 28. Búbos banka (ÍJ

pupa epops). Nem nagy számban, rendszeresen fészkel parkokban és a kertes házak övezetében, főként az építkezések táján, amelyek most elég gyakoriak. Évente 1—2 pár található a Köztemető, Honvédtemető, Botanikus Kert és Klinikák területén. Botanikus Kertben gazdasági épületek környékén, tégla-, farakásokban költ 3—1 pár (14). A kertvárosi mintaterületen 1982— 83-ban 3 pár fészkelt gyümölcsfák odvaiban. 29. Nyaktekercs (Jynx torquilla). Szórványosan fészkelő, száma erősen a faállomány állapotától függ. A Nagyerdőben, a Klinikák és a Pálma eszpresszó közötti részen, 1979-ben 8—10 pár is költött. A Botanikus Kertben az erdő felújítása és tisztítása miatt 1967-hez képest a költő párok száma ötről egyre csökkent (14). 30. Hamvas küllő (Picus canus). A kevert fenyveseket és a hegyi erdőket kedvelő faj az alföldi tölgyesekben és akácosokban ritkaságnak számít. Az 1930-as években néhány pár költött a Nagyerdőben és a debreceni parkokban (33). Munkánk idején először 1982. XII. 17-én észleltük a nagyerdei parkban. Megjelenése valószínűleg a parkerdei populációjáa növekedésének köszönhető. Aradi szerint 1981-ben 2, 1982-ben már 3—4 pár fészkelt a városon kívüli Nagyerdőben. 31. Zöld küllő (Picus viridis). Közönséges állandó madár, száma azonban az utóbbi években némileg csökken. Fészkelése inkább a temetőkben, nagy parkokban és a kertes házak övezetében tapasztalható. Kóborlás idején kisebb városi zöld tereken is előfordul (pl. Bem tér, Komáromi Cs. Gy. tér, Millennium tér stb.). Emberrel szemben bizalmas, csendes zöld utcákban, parki sétányokon az ember lába alá is ereszkedik. 32. Fekete harkály (Dryocopus martius). Új elem a debreceni faunában. Megjelenése párhuzamos a jelenlegi alföldi terjeszkedésével a Kárpát-medencében (22). Először 1972-ben figyelte Finta (18) a Nagyerdő városi határánál. 1978. XII. 12-én és 1979. TV-ban a Kun Béla Kollégiumnál észlelte Juhász, 1979. IV. 8-án valószínűleg ugyanaz a példány jelent meg a Botanikus Kertben is. 1979 óta ez a harkály rendszeresen figyelhető az utóbbi helyen, tavaszi hónapokban. 1982-ben kóborlóként több helyen is felbukkant (1.15-én az Egyetemnél 1 pld., Ill-ban kertvárosban 1 pld.), tavasszal pedig 1 pár már költött a Nagyerdőben, de városon kívül {Aradi közlése). A városban idáig nem sikerült bizonyítani a fészkelését. 33. Nagy tarkaharkály (Dendrocopos major). Leggyakoribb tarkaharkály Debrecenben, amely az összes nagy parkban, temetőben, de a város kisebb parkjaiban (Kálvin tér, Déri Múzeum tér), sőt a villanegyedekben és zöldebb udvarokban (pl. egyik kertben a Tanácsköztársaság úton) is költ. Egyedül a centrumban és a lakótelepeken nem található nyári idényben, de télen ott is megjelenik, a madáretetőkön is. 34. Közép tarkaharkály (Dendrocopos medius). Az 1930-as években (2), (33), (40) ez a madár rendszeres fészkelő volt a Nagyerdőben és a környéki erdőkben, bár eloszlása szeszélyesnek mondható, mert pl. Hajdúböszörményből teljesen hiányzott (2, 33, 40). 1960—70 között (19) fészkelését nem tudták bizonyítani annak dacára, hogy költési szezonban találkoztak a madárral, 1975-ben pedig Aradi már nem is észlelte ezt a fajt a Nagyerdőben (személyes közlése). Debrecenben csak néhány alkalommal tűnt fel: 1979. П. 14-én a Hatvani utcában, 1979. X. 11-én a Botanikus Kertben. Azonban 1980. V. 14-én Juhász megtalálta lakott fészkét a Botanikus Kertben, ezzel bizonyítva debreceni fészkelését. Több mint valószínű, hogy költ a Köztemető területén is, ahol Pólya László (személyes közlése) többször észlelte tavasszal. 35. Kis tarkaharkály (Dendrocopos minor). Ritka, most már csak kóborló madár, amey azl 1926—29-es években még fészkelt Debrecenben, a Nagyerdő területén (2, 33). Megfigyeléseink: 1978. XI. 25. Dózsa Gy. úti fasor 1 pld.; 1979. V. hó Botanikus Kert 1 pld.; 1979. V. 22. Benczúr Kollégium udvara 1 pld.; 1982.

1. és XII. hónapok 1—1 pld. az Agrártudományi Egyetem parkjában. 31