A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Néprajz - Fehér Ágnes: A Karácsony megünneplése egy szabadegyházi közösségben 1982-ben

pl. 62. „Örvendj ég, és örvendj föld..." (Zahn-Leitmeritz műve) 63. „Áldott örömidő" (szicíliai dal, 1803) 64. „Csendes éj, szentséges éj..." (Gruber Franz-Mahr műve, 1787) 65. „Hadd zengjen ének szó..." (olasz dal, 1400) 66. „Halld az angyalujjongást..." (angol szerzőpáros munkája) 67. „Ó Betlehem kis városa..." (Redner-Brook Philips, 1800) 100. „Ó jertek, zengjünk éneket az Úrnak..." (ismeretlen szerző műve) A dalokat harmóniumon kíséri a gyülekezet egyik tagja, a közösség együtt énekel vele. December 25-én délután gyülekezeti keretben karácsonyi ünnepséget tartanak a gyermekek számára. Az imaházban hatalmas karácsonyfát állítanak fel, szaloncukorral, csokoládéval, dióval, naranccsal díszítik. Az ünnepség után a karácsonyfát azonnal szétszedik, a díszeket a gyerekek egymás között szétosztják, elfogyasztják, vagy hazaviszik. A gyülekezeti gyermekkarácsonyon a gyermekek adnak műsort a legkülönbözőbb korosztályból. Verseket mondanak, énekelnek, hangszereken (orgona, cselló, fuvola stb.) játszanak. Az előadott műsorszámok mind karácsonyi témájúak, vagy egyházi szerzők, vagy „világi" szerzők vallásos témájú művei (elsősorban a külföldről nagy mennyiségben beáramló missziói kiadványok szolgálnak alapul a kiválasztásban). Mivel a közösségben rendszeres gyermekfoglalkozásokat, ifjúsági órákat nem tartanak, ezért otthon a szülők tanítják be gyermekeiket az ilyen jellegű előadásokra. Teljesen véletlenszerűen jött úgy ki a lépés, hogy 1982-ben december 25-én délután a gyermekek karácsonyi ünnepsége után egy „gyermekbemutatás" is lezajlott a gyülekezetben. A szabadegyházak tagjaihoz hasonlóan a testvérgyülekezetiek is felnőtt korban, csak már „megtérésük" után keresztelkednek meg, így a történeti egyházaknál szokásos csecsemőkeresztelés aktusa itt elmarad. Helyette az ún. „gyermekbemutatás" szokása él a közösségben, vagyis az újszülöttet „bemutatják" a gyülekezetnek, a prédikátor vagy igehirdető megáldja a gyermeket és szüleit a gyülekezet nyilvánossága előtt. December 26-án karácsony második napján — vasárnap lévén — megtartották a szokásos vasárnapi istentiszteletüket. Ez már semmiben sem különbözött a szokásos átlag vasárnapi összejövetelektől. Sem az istentisztelet felépítettsége, sem az igehirdetés nem utalt arra, hogy karácsony második napja van. December 25-én és 26-án kerül sor az otthon levő beteg gyülekezeti tagok meglátogatására is. Ilyenkor házaknál közösen imádkoznak, énekelnek, beszélgetnek, vagy ha éppen úrvacsoraosztás van, akkor elviszik az úrvacsorát az idős, beteg hittestvéreknek. Természetesen a beteglátogatás közel sem ünnephez, a karácsonyhoz kötött náluk, mindig odafigyelnek egymásra, pl. a gyermekágyas nőt, a beteget rendszeresen látogatják, segítik. De mivel a karácsony családi ünnep — és a debreceni Keresztyén Testvér Gyülekezet szinte egy családi közösséget alkot —, ezért a beteglátogatásra is jó alkalom kínálkozik ekkor. Karácsonyi üdvözlőlapokat, jókívánságokat általában mindig küldenek távol élő rokonoknak, ismerősöknek, de a gyülekezeti tagok között ez nincs szokásban. A karácsonyi képeslapok is általában külföldi missziói kiadványok, Krisztus születésével kapcsolatos bibliai jeleneteket ábrázolnak. Ellentétben más szabadegyházakkal, a Keresztyén Testvér Gyülekezetek saját csoportjaikon belül maradnak a karácsonyi időszakban. Nem látogatják a csoportot ilyenkor más városok, helységek testvérgyülekezeti küldöttségei sem (egyébként kapcsolatuk nagyon szoros pl. a fővárosi Keresztyén Testvér Gyülekezet közösségével, gyakran látogatják egymást, ilyenkor vendégprédikátor hirdeti az igét). Az sem szokásos, hogy a gyülekezeti tagok ajándékot vegyenek egymásnak karácsonyra. Bibliát sem szokásos ilyenkor ajándékba adni, ami pl. megfigyelhető a reformátusoknál, baptistáknál. 242