A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Néprajz - Fehér Ágnes: A Karácsony megünneplése egy szabadegyházi közösségben 1982-ben

Fehér Ágnes A Karácsony megünneplése egy szabadegyházi közösségben 1982-ben (Keresztyén Testvér Gyülekezet — Debrecen) A magyar néprajztudomány a tradicionális kultúrákat tekinti kutatásai objektumául, elsődlegesen a magyarországi paraszti kultúrát. Ezért talán kissé szokatlan vállalkozásunk; egy mai szabadegyházi közösség ünnepi viselkedésének, konkrétan karácsonyi szokásainak vizsgálata. Azonban itt változásvizsgálatról van szó, kifejezetten egy szokáskomplexum változásvizsgálatáról, ezért a tradicionális, hagyományos stb. jelzőkkel is meglehetősen óvatosan kell bánnunk. A tradicionalizmust mint minőségi kategóriát a kisegyházak esetében igen körültekintően kell alkalmaznunk. Egyrészt azért, mert a szabadegyházi közösségek Magyarországon kifejezetten csak a 19. század második felétől tűnnek fel, másrészt a tradicionalizmus kategóriája a szabadegyházaknál azért is problémás, mert a magyarországi szabadegyházi csoportok döntően külföldi eredetűek. Tehát egyrészt eleve találunk körükben olyan speciális elemeket, amit már készen kaptak a külföldi anyaegyháztól, másrészt tagadhatatlan az a tény, hogy ezek a szokáselemek végül is egy hamisítatlanul „magyar" közegbe plántálódtak át, így idővel kialakítottak jellegzetesen hazai vonásokat; gondolunk itt mind teológiai kérdésekre, liturgiájukra, vallásgyakorlatuk legváltozatosabb mozzanataira. Jelen munkánknak nem feladata, hogy a debreceni Testvér Gyülekezet kialakulását, fejlődését részletesen elemezzük, de néhány mondatban föltétlenül szükségesnek látjuk ismertetni a közösség jelenlegi felépítését, legjellemzőbb viszonyait. A statisztikai adatok 1982. októberi hónap lezárásának eredményei. Meg kell jegyeznünk, hogy statisztikai adataink sok esetben csak hozzávetőlegesek lehettek, ugyanis a debreceni Keresztyén Testvér Gyülekezet csoportja semmiféle nyilvántartást, dokumentumot nem vezet tagjairól. A debreceni Keresztyén Testvér Gyülekezet történetét az 1960-as évek elejéig érdemes visszavezetni. Ekkor a vallási közösség kb. 80 tagot számlált (családtagokkal, szimpatizánsokkal, érdeklődőkkel együtt a gyülekezeti alkalmakon olykor 100 fő is megjelent). Az 1966-os év volt az a kritikus időpont, mikor a gyülekezetben komoly személyi ellentétek támadtak a vezetésben, ill. a tagság körében. Ezt a tényt tükrözi az is, hogy a vallási közösség új nevet vesz fel; Szabadkeresztény Gyülekezet néven működik tovább (1966-tól). Az anarchikus állapotokat azonban ez a lépés sem oldja meg, így 1967-ben egy 8 főből álló kisebb csoport kiválik a gyülekezetből, és ismét felveszik a Keresztyén Testvér Gyülekezet elnevezést (az 1960-as évek végére létszámuk kb. 30 főre emelkedik). A két vallási közösség a továbbiakban egymástól elszakadva, teljesen függetlenül működik, annál is inkább, mivel a szabadkeresztények vallásgyakorlatának formája is megváltozik — karizmatikus vonásokat ölt, gondolunk itt elsősorban a „nyelveken szólás" képességére, melyet a debreceni szabadkeresztények aktívan gyakorolnak. Mint már említettük, a gyülekezet létszámát megállapítani rendkívül nehéz, ugyanis a tagokról semmiféle nyilvántartást nem vezetnek, így a résztvevők gyülekezeti státusa is nehezen határozható meg. „Félünk mindattól, ami emberi szervezkedés vagy emberi hozzáadás. Nálunk a gyülekezetek önállóak, mi csak Istennek tartozunk felelősséggel." — vélekedett a gyülekezet vezetője, aki polgári foglalkozású egyén, megbízását a tagoktól kapja. Funkciója is inkább csak arra korlátozódik a csoportban, hogy a hatóságokkal szükség esetén felvegye a kapcsolatot. Az úrvacsorázók, „kenyértörők", illetve a „bemerített" tagok státusa nem esik mindig egybe. Ellentétben más szabadegyházakkal (pl. hetednapos adventisták, baptisták) a 239