A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Néprajz - Fehér Ágnes: A Karácsony megünneplése egy szabadegyházi közösségben 1982-ben

Fehér Ágnes A Karácsony megünneplése egy szabadegyházi közösségben 1982-ben (Keresztyén Testvér Gyülekezet — Debrecen) A magyar néprajztudomány a tradicionális kultúrákat tekinti kutatásai objektumául, elsődlegesen a magyarországi paraszti kultúrát. Ezért talán kissé szokatlan vállalkozásunk; egy mai szabadegyházi közösség ünnepi viselkedésének, konkrétan karácsonyi szokásainak vizsgálata. Azonban itt változásvizsgálatról van szó, kifejezetten egy szokáskomplexum vál­tozásvizsgálatáról, ezért a tradicionális, hagyományos stb. jelzőkkel is meglehetősen óvato­san kell bánnunk. A tradicionalizmust mint minőségi kategóriát a kisegyházak esetében igen körültekin­tően kell alkalmaznunk. Egyrészt azért, mert a szabadegyházi közösségek Magyarországon kifejezetten csak a 19. század második felétől tűnnek fel, másrészt a tradicionalizmus kate­góriája a szabadegyházaknál azért is problémás, mert a magyarországi szabadegyházi csopor­tok döntően külföldi eredetűek. Tehát egyrészt eleve találunk körükben olyan speciális eleme­ket, amit már készen kaptak a külföldi anyaegyháztól, másrészt tagadhatatlan az a tény, hogy ezek a szokáselemek végül is egy hamisítatlanul „magyar" közegbe plántálódtak át, így idővel kialakítottak jellegzetesen hazai vonásokat; gondolunk itt mind teológiai kérdésekre, liturgiá­jukra, vallásgyakorlatuk legváltozatosabb mozzanataira. Jelen munkánknak nem feladata, hogy a debreceni Testvér Gyülekezet kialakulását, fejlődését részletesen elemezzük, de néhány mondatban föltétlenül szükségesnek látjuk ismer­tetni a közösség jelenlegi felépítését, legjellemzőbb viszonyait. A statisztikai adatok 1982. októberi hónap lezárásának eredményei. Meg kell jegyeznünk, hogy statisztikai adataink sok esetben csak hozzávetőlegesek lehettek, ugyanis a debreceni Keresztyén Testvér Gyülekezet csoportja semmiféle nyilvántartást, dokumentumot nem vezet tagjairól. A debreceni Keresztyén Testvér Gyülekezet történetét az 1960-as évek elejéig érdemes visszavezetni. Ekkor a vallási közösség kb. 80 tagot számlált (családtagokkal, szimpatizán­sokkal, érdeklődőkkel együtt a gyülekezeti alkalmakon olykor 100 fő is megjelent). Az 1966-os év volt az a kritikus időpont, mikor a gyülekezetben komoly személyi ellentétek támadtak a vezetésben, ill. a tagság körében. Ezt a tényt tükrözi az is, hogy a vallási közösség új nevet vesz fel; Szabadkeresztény Gyülekezet néven működik tovább (1966-tól). Az anar­chikus állapotokat azonban ez a lépés sem oldja meg, így 1967-ben egy 8 főből álló kisebb csoport kiválik a gyülekezetből, és ismét felveszik a Keresztyén Testvér Gyülekezet elnevezést (az 1960-as évek végére létszámuk kb. 30 főre emelkedik). A két vallási közösség a továbbiak­ban egymástól elszakadva, teljesen függetlenül működik, annál is inkább, mivel a szabad­keresztények vallásgyakorlatának formája is megváltozik — karizmatikus vonásokat ölt, gondolunk itt elsősorban a „nyelveken szólás" képességére, melyet a debreceni szabad­keresztények aktívan gyakorolnak. Mint már említettük, a gyülekezet létszámát megállapítani rendkívül nehéz, ugyanis a tagokról semmiféle nyilvántartást nem vezetnek, így a résztvevők gyülekezeti státusa is nehe­zen határozható meg. „Félünk mindattól, ami emberi szervezkedés vagy emberi hozzáadás. Nálunk a gyülekezetek önállóak, mi csak Istennek tartozunk felelősséggel." — vélekedett a gyülekezet vezetője, aki polgári foglalkozású egyén, megbízását a tagoktól kapja. Funkciója is inkább csak arra korlátozódik a csoportban, hogy a hatóságokkal szükség esetén felvegye a kapcsolatot. Az úrvacsorázók, „kenyértörők", illetve a „bemerített" tagok státusa nem esik mindig egybe. Ellentétben más szabadegyházakkal (pl. hetednapos adventisták, baptisták) a 239

Next

/
Thumbnails
Contents