A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Néprajz - Szalay Emőke: A debreceni fazekasok díszedényei

szabadítja fel. A Toldi József névvel jelzett és kapcsolatba hozható darabokat, mivel a legkésőbbi 1896-ban készült, nem készíthette ő. Itt tehát a második Toldi Józsefre gondolhatunk, aki lehetséges, hogy az idősebbik fia volt, bár erre még jelenleg nincs bizonyítékunk. Ez mindenesetre indokolná azt a hasonlóságot, amely a korai készítésű 1846 — Veres Józseffel kezdődő csoportnál felfedezhető a Toldi József által készítettekkel. Hasonló kapcsolat állhat fenn Kiss Gábor 1853, Németi András mostohafia és Kiss Gábor 1893 mester között. Ez azt mutatja, hogy a csigacsinálók készítése nem volt általánosan elterjedt a debreceni fazekasok között, hanem csupán egy szűkebb, rokoni kapcsolatban levő részük foglalkozott készítésükkel. Mellettük természetesen akadt néhány ezen a rokoni körön kívül álló fazekas is. Ilyen Tóth Bálint és Papp Lajos, akik a fennmaradt anyag tanulsága szerint vállalkozó kedvű mesterek voltak, sok olyan tárgy ismeretes munkáik között, ami kiemeli őket a korszak átlagos mesterei közül. Cserépkosarak A debreceni fazekasok fennmaradt termékei között az apróbb dísztárgyak sorában találunk áttört oldalú kis kosarakat is. Ez a tárgy a magyar népi fazekasságban elsősorban az alföldi területekről ismert, közelebbről Hódmezővásárhelyen és Mezőtúron készültek nagyobb számban.

124 A kis méretű tárgyak a fonott kosarat utánozták, oldaluk kifelé öblösödött, fülük vízszintesen helyezkedett el* általában csavart volt.

125 Gyakran négy kis lábon állt. A viszonylag egyforma kis díszedények között jelenleg négyet ismerünk* amely debreceni készítésűnek tartható. Az első darab viszonylag korán, 1821-ben készült.

126 Türkizzöld máza kiemeli a többi fazekastermék közül, használata alapján feltételezhető, hogy kályhásmester készítette. A finoman formált kosárka sima alja peremmel ellátott. Alján körzővel rajzolt rozetta díszíti karcolt évszámmal. Áttört metélése igényességet mutat. Oldala felfelé bővül, kifelé hajló sima, belül homorú perem zárja le. Füle két tagból fonott, illesztése alig emelkedik ki a peremből. Oldalának áttört díszítése négy vízszintes eltérő sávból épül fel. Az alsó sávban két zegzug vonal metszi egymást váltakozva, így alakul ki a két háromszögsor által közrefogott, sarkára állított rombuszból összeálló minta. Felette függőleges osztásban váltakoznak a vonalak. Majd egy körzővel szerkesztett díszítménysor következik egymást a középpontjukban metsző körökből összeállítva. Utolsóként ugyanígy nagyobb körökből kialakított félbemetszett sáv után találjuk a sima peremrészt. A következő darab ugyancsak évszámos, 1843-ban készült. A hullámos szélű talpon álló kis tárgy oldala enyhe öblösödés után függőlegesen emelkedik, majd felül összehúzott váll után pereme kihajtott. Füle szélein metszéssel díszített vastag szalag. Alján ötszögű csillag alakú kivágás. Oldalán kisebb, majd nagyobb körökből szerkesztett metszések, a körvonalak között kör alakú lyukasztással. A fül két oldalán domború szembenéző női arc, felette virág. A szájperemen karcolt bogyós ág és hullámos leveles inda tulipánvégződéssel, karcolt KJ névbetűkkel és 1843 évszámmal. A névbetűk a fül közepén négyszögletes kidomborodó mezőben ismét megjelennek.

127 A harmadik kosárka ismét kétfülű, híven követi a vesszőkosarak formáját. A viszonylag lapos kosárka oldala kifelé erőteljesen domborodik, függőleges talpperemen áll. Szája ívelten emelkedik fel a peremrészen. Füle négy ágból sodrott. Oldalán, alján teljesen áttört. Fenekén hét cikkely van kimetszve, közepén domború gomberősítés. Az oldalán kör alakú metszéssor fölött ellentétes irányú háromszögek, fölöttük felállított oválisok, majd a háromszögekből alakított sáv ismétlődik.

128 Máza sötét olajzöld, hasonló Molnár János 1844-es remekéhez, illetve egy 1852-es butellához. Az utolsó kosárka ismét egyfülű. A viszonylag nagy méretű tárgy függőleges aljperemen áll, majd oldala enyhe öblösödés után függőlegesen emelkedik, pereme homorúan hajlik ki 124 Igaz Mária—Keresz Mária: A magyar népi cserépedények szakterminológiája i. m. 87—131. 125 Áttört kerámia, cserépkosár címszavak. Magyar Néprajzi Lexikon I. (Bp., 1980). 170. 497. 126 Leltári szám: V. 1911. 89. 127 Leltári szám: V. 1916. 130. 128 Leltári szám: Sz. 1906. 63. 235