A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Néprajz - Szalay Emőke: A debreceni fazekasok díszedényei

díszítőelemeket variálják, a pálmalevélszerűen kialakított díszítőelem a Papp Lajos által alkalmazotthoz hasonlít, ugyanezt mondhatjuk a sűrű pontozásról is, és a darabok elmosódott díszítményéről. Ugyancsak hasonlóságot mutat alakjukban az a sajátosság, hogy a többi példánytól eltérően, amelyeknek a recés rész sarkain levő karéjos kitüremkedései körülbelül egyforma nagyságúak, ezek esetében az alsók jóval testesebbek, mint a felső sarkon levők.

115 A domborműves díszítésű darabokon felülnézetben ábrázolt virágot, pálmalevelet, kagylómotívumot találunk, felül pedig az eddig alkalmazott tulipánnal szemben koronát. Ez a korona megtalálható egy 1869-ben készített remeken. E tény alapján az 1860—70-es évekre tehető ezeknek a csigacsinálóknak a készítése. Ez az időpont egyezik a többi domborműves csigacsináló készítési idejével.

116 A következő domborműves díszítésű csoport esetében szerencsés helyzetben vagyunk, mivel mesterhez és megközelítőleg időponthoz is tudjuk kötni valamennyit. A teljesen azonos darabok közül három évszámmal jelzett, 1862,1867 és 1870 készítésük időpontja. Valószínű, hogy a többi darab is ekörül készülhetett. Két darabon a mester nevét is megtaláljuk, Tóth Bálint, a legutolsó kiemelkedő tehetségű fazekas készítette őket.

117 Ennek megfelelően ezek mind olyan darabok, amelyek igényességet tükröznek. Eddig még nem alkalmazott díszítőelemek alkotják a díszítést, amely szerves egészet képez a formával. Felépítésben megőrizte a régi, hagyományosan kialakult formát, felül a tulipán lezárással, alatta a nyakrészen hármas levelet helyezett el, amelyek közül szépen emelkedik ki a tulipán. A levelek közötti teret S vonalakra helyezett makk tölti ki. Ezt a formát megtaláljuk egy másik mesternél is. A nevéhez kapcsolható két tárgy közül az egyiken láthatjuk a nevét, a HG betűk alapján Horváth Gábor nevű fazekast véljük felfedezni benne, aki 1889-ben lépett be a fazekas céhbe. Bár csigacsinálói csupán egyetlen apróságban térnek el Tóth Bálint munkáitól, felül a tulipán középső szirmára egy újabb virágot illesztett, első pillanatban szembetűnő a közöttük levő minőségi különbség. Az ő munkái jóval elnagyoltabbak, kevésbé finom kidolgozásúak, mint Tóth Bálint darabjai.

118 A következő 5 tárgy egy mester nevével jelzett, a legkorábbi 1865-ben, a legkésőbbi 1896ban készült.

119 Az 1865-ös darab a legkisebb méretű csigacsináló, jellegzetessége a kettős ívelésű talp négyszögletes sarok kiképzéssel. Függőleges oldalai karéjos bemetszéssel egyenesen emelkednek. Felső részén nem találjuk a szokásos tulipános záródást, hanem a karéjok folytatódnak, ebben kissé a legkorábbi vörös csigacsinálóra emlékeztet. Ugyancsak a korai darabokra mutat, hogy felszínén nem találjuk a szokásos gazdag beütött díszítést, csak a közepén levő lyukból kiinduló napsugaras bemetszések mutatnak kapcsolatot pl. az 1839-es példánnyal. A névbetűket és a készítés évszámát hátul találjuk. Toldi József másik darabja, amelyen már teljes nevét megörökítette, 1871-ben készült. Ez az előbbihez hasonlóan ismét nem a maga korában elterjedt formát mutatja, hanem szintén korai darabra hasonlít. Előképét az 1829-es példányban találtuk meg. Annak oszlopa jelenik meg Toldi József csigacsinálóján gazdagabb kiképzésben, mivel itt már külön talapzattal és fejezettel látta el a készítője, ugyanakkor el is vált a recézett résztől és a domború forma helyett négyszögletessé vált. Az eredeti 1829-es darab alsó félköríves része megnyúlt ovális formában található meg. Felül az oszlopokat lezáró két gomb fölött a szokásos tulipán koronázza a csigacsinálói. A tárgy egész felületét beütött díszítés borítja karcolással párosulva. Hátoldalát is beborítja a zöld máz, közepén egy nyolc ágú csillag díszíti, valamint beütött négyzet alakokból képzett téglalap alakú recés felület, két oldalán karcolt kanyargó inda mutatja Toldi Józsefet, aki jó ízléssel és gonddal készítette munkáját. Csaknem teljesen azonos ezzel a darabbal egy később, 1886-ban készült darabja, amely 115 Leltári szám: Sz. 1908. 1273. V. 1935. 342. 116 Leltári szám: Sz. 1906. 914. Sz. 1910. 986. V. 1918. 84—85. P. SzalayE.: Zöldmázas céhremekek i. m. Harsányi Mihály remeke 223. 12. kép. 117 Leltári szám: V. 1912. 213. V. 1919. 14. V. 100. 1913. V. 1917. 52. V. 1918. 82. V. 1931. 124. V. 1927. 49. V. 1932. 120. V. 1932. 125. Tóth Bálintról lásd: 11. jegyzet. 118 Leltári szám: Sz. 1910. 984. Sz. 1910. 985. 1913. 14. Horváth Gábor Fazekas céh bekebelezési névsora i. m. 20. 119 Leltári szám: Sz. 1908. 528. Sz. 1907.1279. V. 1912—21.1. Toldi József Fazekas céh bekebelezési névsora i. m. 18. 233