A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - Varga Gyula: A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

Az átalakulás, szemléletváltás tényezőit elég nehéz számbavenni, mert ezek a korabeli forrásokban csak áttételesen tükröződnek. De — ezt mint kortárs megfigyelő tudom — a levegő valamiféle feszültséggel telt meg s ez a feszültség vitte, mozgatta előre a dolgokat. A feszültség legfőbb tényezője minden valószínűség szerint az a társadalmi elégedetlenség, mely különösen a gazdasági válság éveiben halmozódott fel. Szinte féktelen méreteket ölt & földéhség s ez — mint ismeretes — kisebb-nagyobb földreformokra, telepítési akciókra kényszeríti a kormányt.

105 A különböző állami intézkedések mellett számottevő egyes vidékek parasztságának aktivitása különböző nem kötött forgalmi földesúri birtokok megszerzésére, felparcellázására. Volt, ahol földbérlő szövetkezetek alakultak s ezek vették bérbe a földeket, más helyen kisebb parcellákban vásárolták meg a volt nagybirtokok egy-egy részét. A kisbirtokok megerősítése érdekében 1941. jún. 17.-én az Országos Mezőgazdasági Kamara is 10 igen lényeges határozati pontot terjeszt a kormány elé.

106 Baloldali társadalmi erők nyomására újabb kormányprogramok készülnek a mezőgazdaság modernizálására.

107 Különböző jelszavak, kampánymozgalmak kelnek szárnyra, mint a már említett „többtermelés" („termelj ma többet, mint tegnap!"), a „zöld mező" mozgalom (főként a rétgazdálkodás megjavítására, az állattenyésztés föllendítésére), a Somogyi Imre nevéhez fűződő „kertmagyarország" mozgalom (főként a konyhakerti növénytermesztés elterjesztésére).

108 1938-tól kezdve ilyen kampánymozgalmak ismertették meg a parasztsággal a táblás napraforgótermesztést (addig főként csak szegélynövényként ültették), a cukorrépát, a ricinust, a mákot, a komlót, különböző gyógynövényeket, a borsmentát, fodormentát stb. „Nemzetmentő" akcióként indult a nyárfaültetés, s számtalan, ma már csak helyi részkutatásokban feltárható akció.

109 Ezek az akciók külön-külön nem voltak jelentősek, de összességében nagyon fontos, hogy kilendítették a paraszti gazdálkodást az évszázadok alatt megszokott medréből s mind több teret engedtek az egyéni kísérletezéseknek. Egyre többen írnak, beszélnek már a modernizálódó kisüzemek világpiaci feladatairól, lehetőségeiről,

110 a kisüzemek technikai, gépesítési lehetőségeiről.

111 Ezek a tényezők a magyar mezőgazdaságot mindinkább igyekeznének bekapcsolni a világgazdaság vérkeringésébe s keresik azokat a lehetőségeket, melyek segítségével meg lehetne oldani a standardizálás (egységes, szabvány szerinti minőség szavatolása) s a gazdaságosság követelményeit. Igen nagy szerepet kapnak újra a különböző kísérleti, fajtanemesítő telepek (Monor, Bánkút stb.), melyek segítségével többek közt sikerül a világpiacon is érdeklődést felkelteni a kis csomagokban árusított magas sikértartalmú búzáinkkal, az ólomzárolt lucernamaggal, bizonyos kerti magvakkal stb. Az 1930-as évek végétől újabb paraszt gazdaifjú csereakciókat szerveznek Németországba, főként Dániába. így szinte ideálként jelennek meg nagyon sok helyen a dán szövetkezetek, bár ezek hazai elterjesztésére még nincsenek meg a technikai és szervezeti feltételek.

112 105 Kerék Mihály, 1939. 40., 293. 106 Közöttük újabb földreformjavaslatok, a szakoktatás kiszélesítésének, a mezőgazdasági munkásbiztosítás javításának a tervével. Orsz. Mezőgazd. Kamara évi jelentése az 1940. évről (Bp., 1941). 107 Többek közt a két úgynevezett „milliárdos program", bár ennek már háborús háttere is van. Magyarország, 1941. aug. 9.; Ide sorolható Teleki Mihály földművelésügyi miniszter birtokpolitikai javaslata, de a fasizálódó rendszer ennek érdekében próbálta kihasználni a zsidótörvényeket is, amikor 1939-ben a zsidó birtokokat felosztották. Kerék Mihály, 1939. 290—293.; Újból előtérbe kerül az Alföld öntözésének kérdése, többek közt a régen dédelgetett Tisza-csatorna megépítésének terve. Buday Barna, é. n. 3—8.; Az állam „odafigyelését" jelzi, hogy 1942ben •— az 1894. XII. te. helyett — új mezőgazdasági törvényt hirdetnek ki. (1942. XVI. te). 108 Somogyi Imre, 1941. 109 Az új kampány miatt nagy mennyiségben kezdték termeszteni a borsót, lencsét, s más pillangósokat. De e magvakat erősen veszélyeztette a gabonazsizsik nevű szúszerű féreg. Ezért a kormány elrendelte, hogy minden falu mellett-— szabványszerűen megépített — zsizsiktelenítő bunkereket kell építeni, ahol rögtön cséplés után szénkéneg gázzal fertőtlenítették az összes termést. Ezek a bunkerek itt-ott ma is láthatók a faluk közelében, de már kevesen emlékeznek egykori rendeltetésére. 110 Gesztei-Nagy László, 1943. 17. 111 Erdei János, 1944.; Ihrig Károly, 1944. 73—76.; Sass Gábor—Molnár Béla, 1944. 122.; Kelemen Móricz, 1944. 5—11. stb. 112 Boldizsár Iván, Bp. é. n. 197