A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - Nyakas Miklós: A kapitalizmus kor debreceno nyomdászságának kulturális élete

A két világháború közötti időszakban a nyomdászok kulturális életében a szakmai és az általános ismeretterjesztő előadások igen jelentős szerepet játszottak. Összefüggésben állott ez természetesen az általános magyar közművelődés helyzetével is. Tudjuk, hogy az ellenforradalmi rendszer kulturális kormányzata nagy súlyt fektetett a rendszer igényeinek és elvárásainak megfelelő, szervezett felnőttoktatásra, amely kihatással volt a munkásművelődésre is.

49 A nyomdászok között folyó ismeretterjesztő tevékenység vagy szervezett tanfolyam keretében történt, vagy pedig egyedi előadások formájában. A szervezett szakmai tanfolyamok tartásáról első ízben az 1920-as évekből vannak adataink. 1925-ben például az egyesület az oktató és tudományos előadások tartásához 400 000 korona összeggel járult hozzá. Tudunk arról, hogy ebben az évben például nyomdász szaktanfolyam indult, két ciklus—egy tavaszi és egy őszi — formájában. A tavaszi ciklust az 1925 nyarán tartott negyedévi közgyűlés eredményesnek minősítette, s azt egy grafikai kiállítás keretében ünnepélyesen zárták be.

50 Az 1930-as évek vége felé a debreceni nyomdászok szakmai és ismeretterjesztő előadásai egyre színvonalasabbá váltak. Az előadók részint debreceni értelmiségiek, részint budapestiek, részint pedig nyomdászati szakemberek voltak. Tudomásunk van szervezett szakoktatásról 1937-ben és a következő években is. Tanulságos lesz, ha egy pillantást vetünk az előadókra és az előadások témáira. 1940-ben hallhatták például dr. Endródi Albert orvos előadását a tuberkulózisról és ezt követően Szabó Kálmánnak, az Egyetemi Nyomda (Budapest) üzemvezetőjének az értekezését a Reklám célja a nyomdászatban címmel.

71 Ez év március harmadikán az Arany János utcai székházban hangzott el Szigethy Károlynak, a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. műszaki igazgatójának az előadása a Nyomdatechnika és a nyomdaigépekjejlődése témaköréből.

52 A március tizenhetedikén tartott szakmai és ismeretterjesztő délután témája volt dr. Nyíred István egyetemi magántanár előadása a Nyomdászat és világirodalom címmel, illetve ezt követően Kun István, a Városi Nyomda igazgatója ismertette a papírgyártási eljárásokat és a nyomdaiparban használatos papírfajtákat. Forrásunk megjegyzi, hogy mindkét előadót a „nagy számban" megjelent szaktársak meleg ünneplésben részesítették.

53 A szak- és ismeretterjesztő sorozat negyedik előadása március harmincegyedikén hangzott el, amelynek során Molnár János igazgató-tanító tartott előadást Jellemnevelés a családban címmel, majd pedig Nagy Károly nyomdatulajdonos tartott élményszerű beszámolót a közel négy évtizedre terjedő gyakorlati tapasztalatairól, amely a nyomdaipar szinte valamennyi ágát felölelte, sok és hasznos gyakorlati ismeretet adva.

54 A nyári szünet után decemberben folytatódtak a szakmai és általános ismeretet nyújtó előadások. Január tizenhetedikén például dr. Jáky Gyula egyetemi tanár a rákos megbetegedésekről tartott előadást, ezt követően pedig Szabó Kálmánnak, az Egyetemi Nyomda üzemvezetőjének értekezését hallgatták meg a szedőgépekről.

55 December ötödikén Rasovszky Miklós előadása nyújtott szakmai ismereteket (A jó gépmester), majd pedig Simon István tartott felolvasást — saját élményeit ismertetve — Erdélyi bevonulás címen.

56 A tavasz folyamán előadás hangzott még el a tbc-s megbetegedésekről, amelyre dr. Vajda Lajos OTI főorvost kérték fel, a szembetegségekről szóló előadást pedig dr. Miklós Andor egyetemi magántanár vállalta. A szakmai jellegű előadások közül megemlíthetjük még Gyökeres Ferencnek, a Városi Nyomda osztályvezetőjének az előadását az ólomról, illetve annak helyes kezeléséről.

57 Ismeretes, hogy az ólom a nyomdaiparban használatos legveszélyesebb mérgező anyag. A fenti, vázlatos áttekintésből is láthattuk, hogy az Arany János utcai székházban rendezett előadások úgy párosultak, hogy egy szakmai ismeretet nyújtó előadást egy általános — rendszerint kulturális, egészségügyi-, vagy pedagógiai — követett, vagy pedig fordítva. 49 Vö. Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai. (Bp., 1927) 50 Typographia. 1925. júl. 31. Ötvenhetedik évf. 31. sz. 3. 51 Typographia. 1940. febr. 23. Hetvenkettedik évf. 8. sz. 3. 52 Typographira. 1940. márc. 8. Hetvenkettedik évf. 10. sz. 3. 53 Typographia. 1940. márc. 29. Hetvenkettedik évf. 13. sz. 3. 54 Typographia. 1940. ápr. 12. Hetvenkettedik évf. 15. sz. 3. 55 Typographia. 1941. jan. 17. Hetvenharmadik évf. 3. sz. 3. 56 Uo. 57 Typographia. 1941. márc. 7. Hetvenharmadik évf. 10. sz. 3. 174