A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - F. Csanak Dóra: Ünnepek és hétköznapok egy debreceni családban. Ifjabb Csanak József leveleskönyve 1870-ből

F. Csanak Dóra Ünnepek és hétköznapok egy debreceni családban. Ifjabb Csanak József leveleskönyve 1870-ből Az 1870-es esztendő több nagy változást hozott Csanak József debreceni kereskedő és családja életében. A családfő februárban töltötte be 50-dik életévét, sikerei teljében volt, noha anyagilag még nem ért fel a csúcsra. Ez a tavasz azonban súlyos csapást mért rá: áprilisban meghalt másodszülött leánya, Eszter; tüdővész vitte el 19 éves korában. Kikerült a Cegléd-utcai temetőbe, ahol két kishúgának finommívű, rózsaszínű sírköve mellett hamarosan ott állt az új fehér márványemlék, amelyen verses felirat kezdőbetűiből volt kiolvasható a halott leány neve. A következő hónapok újabb változásai viszont — bár szintén rést ütöttek a családi együttesen — a gyermekek felnövekedésével járó örvendetes események voltak: a legidősebb lány, Róza eljegyezte magát Lápossy Ferenc pesti borkereskedővel, s még az év folyamán férjhez ment hozzá. A 14-dik évét betöltő legidősebb fiú, József pedig egy tanévre Késmárkra került „német szóra". Neki szólnak azok a levelek, amelyeket a következő évben, 1871-ben piros félvászonba köttetett, s a belső címlapra feljegyezte: „Hozzám intézett levelek 1870 Sept. l-jétől 1871 Decz. 31-ig" — az utóbbi dátum azonban téves: az utolsó levél kelte nem 1871, hanem 1870. december 28-ika, a kötet tehát a késmárki tartózkodás első, rövidebb felében írt leveleket tartalmazza csak, sőt ezeket se valamennyit, mert a szülőktől nincs benne egyetlen sor sem, pedig tudjuk, hogy ők is külön írtak, s hiányzik belőle néhány más, említett levél is. E bejegyzés alatt olvasható az apámnak szóló későbbi dedikáció: „Csanak István keresztfiamnak 1929 April." Hogy mi lett a többi, későbbi levelekkel, beköttette-e azokat is, vagy se, az ma már nem állapítható meg. így vagy úgy, minden bizonnyal elkallódtak az idők során. A kötet 55 levelet tartalmaz, ebből 35-öt a testvérek közül négyen írtak: Róza hatot, Janka kilencet, Erzsi tizenegyet (közte három német nyelvűt), Jani pedig ugyancsak kilencet. A nem a közvetlen családtagok által írt 20 levél közül Várady-Szabó Miklós, aki ifjabb Csanak József elsőfokú unokatestvére, nála egy évvel fiatalabb barátja nyolcat, Vörös K. Imre, a Csanak-üzlet egyik volt segédje, aki ekkor szülővárosában, Győrben saját üzletet nyitott hármat, Fürdős Dezső, a bolt ekkor szabaduló segédje hetet, Szentpétery Gyula, feltehetően az apa üzlettársának fia, a kollégium joghallgatója, valamint Dolinay Gyula, kollégiumi diákkorában Csanak József rajztanítója, ekkor pedig pesti orvostanhallgató, a Tanuló Ifjúság Lapja és a Kis Újság című ifjúsági folyóiratok szerkesztője, egyet-egyet írt. A levelek döntő többsége enyhén sárgás, bordázott papírra íródott; a legidősebb leány, Róza saját, nyomtatott „Cs R" monogramos levélpapírt használt, Vörös K. Imre nemesi címerét nyomtatta a papiros bal felső sarkára, egy alkalommal pedig „Elek" feliratú, gyászkeretes papírra írt. A legifjabb levélíró, a 8 éves János pedig korának megfelelően szerette az élénkebb színeket: ha hozzájutott, halványkék vagy csillagmintás rózsaszínű papírt választott magának. Bár — mint mondtuk — az apától egyetlen levél sincs a kötetben, neve természetesen újra és újra felbukkan gyermekei írásában. Elsőként vele kell megismerkedni, mert az ő egyénisége az, amely megszabta a családi légkört s igen tudatosan irányította gyermekei nevelését.

1 1 Csanak József pályafutását családi hagyomány, fennmaradt dokumentumok és Balogh István: Az István malom százéves története с kéziratos munkájának III. fejezete alapján foglaljuk össze. Az ismertetett kötet saját tulajdonom; Csanak József idézett leveleinek eredetije a Déri Múzeumban, másolatai Balogh István szívességéből birtokomban vannak. 143