A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Módy György: Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása – A falu a XIII–XIV. században

birtokon előbb állandósult település, jött létre tényleges falu, mint az első előfordulásoknál Szentgyörgynek, azután Macsnak, 1379-ben Kismacs-nak is, majd utóbb századokon át újból Szentgyörgy-nek nevezett falu megtelepedése. A magyarországi falurendszer kialakulásáról írt alapvető munkájában Szabó István a falukettőződéssel létrejött páros nevű falvakról írja; „Igen sokszor találkozunk szomszédos vagy közeli falvak azonos alapneve mellett a Nagy és Kis jelzőkkel. Ez a megkülönböztetés azonban a régi magyar nyelvben nem szükségképpen a nagyobb térbeli vagy lélekszámbeli terjedelemre óhajtott utalni, hanem arra, hogy az egyik falu — a Nagy — régi, öreg volt a másikhoz képest, általában azonban az ilyen falu, lakosainak számára nézve is, rendszerint valóban nagyobb volt."

31 Ha ezt a nyilván több adatból levont következtetést a mi két településünkre alkalmaznánk, azt kellene mondanunk, hogy az 1282-ben csak Macsnak, de 1322-ben már Nagymacsnak nevezett falu jött létre előbb. Természetesen esetünkben nyomósán figyelembe kell venni, hogy a Nagymacs-Kismacs falunév együtt nem egy időben, még csak nem is egy-két évtizeden belül fordul elő egyszerre. A szabolcsi falu 1335. évi Egyházasmacs neve sem jelezheti, hogy a másik, a bihari Macs egyházatlan falu volt. A XIII. század végén sem volt az, hiszen szerepel a püspöki tizedjegyzékben s a bihari főesperességhez tartozó falu János nevű papja a pápai tizedjegyzékek tanúsága szerint az 1332—36 években 10—10 garas pápai tizedet adott. Itt az utolsó említéskor a falunév Mach alakban szerepel.

32 Papja ugyanannyi tizedet adott, mint például a Debrecentől délre fekvő Boldogasszonyfalva plébánosa, tehát a tized mennyisége alapján viszonylag kis lélekszámú település volt ez is. Ugyanebben a forrásban megleljük az egri püspökség szabolcsi főesperessége falvai között Mihály szentgyörgyi papot (sacerdos Sancti Georgii), 1332-ben 12 garast fizetett, az 1334. évi második fizetésnél pedig a pap neve nélkül ugyanebben a főesperességben összeg nélkül feltüntetik Moch falut és végül az 1335. évi első fizetéskor egy falunév nélkül írt Mihály pap 10 garast adott. Ez utóbbi adatot a pap nevének azonossága mellett azért is ide kell értelmeznünk, mert Hatház, Cégény, Böszörmény után, de Himes, Hegyes, Szoboszló előtt sorolják. A falu nagyságrendje is az 1332. évi fizetéshez hasonló, akkor 12, most 10 garas a tized.

33 A pápai tizedjegyzékben szereplő összegek önmagukban nem elégségesek arra, hogy egy falu lélekszámát pontosan megbecsüljük, de elég azt megállapítanunk, hogy a tized alapján nem következik a Nagymacsnak nevezett falu nagyobb népessége. Legalábbis a XIV. szazad harmincas éveiben nem. Györffy György számítása alapján a pápai tizedjegyzék minden 1 garasára feltehetően átlagosan 4 jobbágytelket vehetünk. így a bihari Macs (később néha Nagymacs) 40 telkes, a szabolcsi Szentgyörgy (később néha Kismacs), ha az átlagot vesszük, 38—40 telkes falu lehetett.

34 Tehát — ha egy telekre öt főt veszünk — mindegyik faluban 200—210 főnyi népesség élhetett ?

A Természetesen az 1330-as évek helyzete nem vetíthető vissza még a század elejére sem. Lehetséges, hogy a bihari falu későbbi Nagymacs neve valóban azért jön elő forrásainkban, mert a XIV. század derekán a megkülönböztetés már nem a templom titulusa nyomán történt — Szentgyörgy —, hanem mert még ekkor is emlékezhettek arra, hogy a bihari falut korábban megülték. Esetleg egyháza is hamarabb megépült, s a tatárjárás előtt valóban „Nagy" Macs, azaz a régibb, nagyobb határú s feltehetően a népesebb falu volt. Mindenesetre adatainkból nem egyértelműen következik az, hogy a bihari Macs egyháza előbb épült meg, mint az 1234-ben említett Szent György egyháza. 1335-től több mint negyven esztendőn át a szabolcsi falut nevezik Egyházasmacsnak, mintha a másikkal szemben az itteni egyház megléte lenne a legfontosabb megkülönböztetés. Ez helytálló feltevésekre adna alapot, ha a bihari falunak nem lett volna temploma. De láttuk, hogy éppen az 1330-as években itt plébános János pap. Az első fejezetben részletesebben volt szó a bihari Macs falu templomáról, mely a falu Tócó balpartján épült részén állott. Maradványait Zoltai feltárta. Sajnos csak az egyenes záródású szentély északkeleti és délkeleti irányítású támpilléreinek az alapozását. A hajó hosszát pontosan megállapítani nem tudta. Titulusát először csak 1415-ben említik, Szent Mi31 Szabó István: Д falurendszer kialakulása Magyarországon (X—

XV. század) (Budapest, 1966) 123. 32 Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Series I. Tom. I—

IV. (Budapest, 1885—1891) 1/1. 44., 58., 66., 72., 81. 33 Monumenta Vaticana Hungáriáé. 1/1. 246., 344., 360. 34 Györffy i. m. 589. 122