A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Módy György: Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása – A falu a XIII–XIV. században

hály arkangyal tiszteletére volt szentelve.

35 Ez az 1415. évi, Egerben kiállított oklevél fényt vet egy 1394 előtt megindult és hosszan tartó perre — a bihari Macs falu Tócó jobbparti falurészén élő jobbágyok, és földesúrnőik Szent Mihály templomhoz tartozása ügyében. Az egri püspökség és a kismacsi Szentgyörgy egyház kegyurai, a Várdai család álláspontja szerint a biharifalu Tócó jobbparti része a Szentgyörgy egyházhoz tartozik keresztelés, esketés, temetés és természetesen a szokásos papi jövedelmek szolgáltatása terén. Az érvelésben már korábban szerepelt az, hogy a szentgyörgyi egyház a hosszúmacsi Szent Mihály egyháznak anyaegyháza?

6 A per végének pontos időpontját és kimenetelét nem tudjuk. Az bizonyos, hogy az egri püspökség és Szent György egyháza kegyurai a XVI. századra érvényesítették álláspontjukat, így nem jelenthetjük ki kétséget kizáróan, hogy a Szent Mihály egyháza lett volna a régibb, még ha elfogadjuk is, hogy a kései Nagymacs jelölés arra mutat, hogy a valamikori nagy határon ott jött létre előbb névhez kötött falu. A Zoltai által feltárt sírok mellékletei között — bár a temetőt hosszú ideig használták, hiszen két-három sorban egymás felett voltak a sírok — olyan lelet nem volt, mely biztosan a XIII. század előttre keltezné a temetőt. A Tócó átellenes partján megásatta egy középkori ház helyét, az ott talált edénytöredékeket leírása alapján a XIV—

XV. századra lehet keltezni.

37 Tanulmányunk első fejezetében viszont láttuk, hogy Szentgyörgy egyháza temetője korai. Az eredetileg hozzá tartozó települést is X—

XII. századinak kell tartanunk (7. rajz). De hangsúlyoznunk kell, hogy a korai megtelepedést bizonyító X—

XI. századi kerámia nem a XIV. századi Szentgyörgy falu, hanem Józsa prédium korai létezését bizonyítja! * * * Mielőtt Szentgyörgy~

Macs 1322 utáni birtoktörténetét áttekintenénk, szót kell ejtenünk Mihálylaka birtokról. Úgy érezzük, a két Macs történetében mutatkozó megoldatlan kérdésekre itt is rejlik valami válasz. 1285-ben a bihari Maccsal együtt Rofoin bán IV. Lászlótól adománylevelet kapott Mihálylaka birtokra is. Az oklevél fogalmazása nem egyértelmű. Lehet, hogy Alpra hűtlennek bizonyult fiaitól Macs birtokot kobozta el a király, a használatukba került várfölddel együtt. így Mihálylaka csak mint Macs — feltehetően még az egységes Macs — valamilyen tartozéka került az adomány levélbe, nyilván Rofoin kérésére. Korábban feltettük a kérdést, vajon Rofoin egyáltalán birtokba vette-e Mihályiakat. Ugyanis a későbbiekben egyetlen forrás sem szól róla, sem a Rofoin, sem örököse Dózsa, de a Dózsa fiak birtokai között sem. Az bizonyos, hogy Debreceni Jakab és Pál a valóságban már nem tudták kézben tartani ezt a birtokot. Ezt bizonyítja az, hogy néhány hónappal azután, hogy a Dózsa fiak nevében kiállított tanúsítvány Várdai Pelbártról azt állapítja meg, hogy a Szent György egyházas Macsot nem váltotta ki a zálogból, perben állt Mihálylaka (Myhallaka) birtokért a Gutkeled nembeli Zeleméri Mihály három fiával. A nádor rendeletére a váradi káptalan által kiállított idézőlevélből kitűnik, hogy a Zelemériek elfoglalva tartják és magukénak vallják a birtokot.

38 A Dózsa fiak amint 1324 tavaszán értesültek a Zeleméri és Várdai család közötti 35 Zichy okmánytár VI. 359—61. 36 1394-ben már a hat házi és zeleméri plébánosok azt jelentik Hatházról János hevesi főesperesnek, hogy Macs falu bírája és „populi et hospites" földesúrnőjük (Macsi vagy Debreceni) Sandrin özvegye tanácsára megtagadták a Szent György egyházánál való megjelenést, Zichy okmánytár. VI. 29—30. — 1410-ben perhalasztás, Zichy okmánytár. VI. 64. — 1414-ben János főesperes a zeleméri, kallói és monostori plébánosokat küldte ki, vizsgálják meg, hogy a hosszúmacsi földesúrnők Debreceni Sandrin és László özvegyei, jobbágyaik papi adózását a szentgyörgyi anyaegyháztól törvényellenesen tagadják-e meg, Zichy okmánytár VI. 318—19. — A vizsgálattal megbízott plébánosok jelentették, hogy a földesúrnő megakadályozta a jobbágyok kihallgatását, őt magát Egerben törvény elé idézték, Zichy okmánytár VI. 325. és 330. — 1415-ben János főesperes a kallói, böszörményi, bóthi, zeleméri és hatházi plébánosokat küldte ki, hogy az ellenkező földesúrnőt, Hosszúmacsi Sandrin özvegyét kiközösítés terhe mellett utasítsák annak elismerésére, hogy Macs falu Tócó jobbparti része az egri egyházmegyéhez tartozik. Zichy okmánytár VI. 359—61. 1424-ben a király Debreceni László özvegyét és két leányát az esztergomi érsek elé idéztette, Zichy okmánytár VIII. 208—09. 37 Zoltai: Macs, i. m. 45., 46. 38 Zichy okmánytár I. 235., 238. 123