A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Természettudomány - Kalapos Mihály: Hajdú-Bihar megyei erdőnkívüli fásítások története

— 1953. tavasz. A Varjas telken: — 1953 őszén. A Zagolya telken: — 1954. tavasz. A böszörményi sarok legelőn: — 1954. tavasz. A Kiscsorda kútnál: — 1954. tavasz. A Csegei úttól a Veresnád felé erdősáv: — 1954. tavasz. A juhlegelő szélben: — 1954 őszén. A Fehér határban: — 1955. tavasz. A Fehér határban: — 1956. tavasz. A Fehér határban: — 1957. tavasz. A tedeji legelőn: — 1957 őszén. A kadarcsi határrészen: — 1957 őszén. A Lakatos tanyánál erdősáv: — 1957 őszén. A tedeji legelőn erdősáv: 7 ha — erdei és feketefenyő 12 ha — kocsányostölgy 3 ha — kocsányostölgy 2 ha — akác 9 ha kocsányostölgy és nemesnyár 5 ha — kocsányostölgy 7 ha — kocsányostölgymakkvetés 22 ha — kocsányostölgycsemetével 16 ha — kocsányostölgy 6 ha — kocsányostölgy 8 ha — kocsányostölgy 5 ha — kocsányostölgy 25 ha — kocsányostölgy ebből 17 hektár ks.-tölgy makkal a sáv 50 m széles 14 ha — kocsányostölgy 2 ha — kocsányostölgy 7 ha — kocsányostölgy 7 ha — kocsányostölgy 18 ha — kocsányostölgy 47 ha — nemesnyár 70%, ks.-tölgy és egyéb 30% 21 ha — nemesgyár 70%, ks.-tölgy, akác 30% 7 ha — kocsányostölgy és nemesnyár 323 hektár fásítást végzett a hajdúnánási Legeltetési Bizottság. A Legeltetési Bizottság zöldövezeti fásításokat is végzett a városon kívüli agyaggödrökben, amelyek a várost szinte teljesen körülveszik. A telepítések főfaja a kocsányostölgy 70%-ban, nemesnyár 20% és egyéb fajok — főleg akác — 10%. Ez utóbbi a delelő kutak mentén, a magasabb részeken. Az elegy fafajok: a kőrisfélék, a juharok, hársak, kevés szil, hazai nyár, továbbá a szikeseken ezüstfa. 2. Hajdúböszörményi Legeltetési Bizottság A legeltetési bizottság elnökei: Gellén Sándor, Bácsi Imre, Molnár Zsigmond, Kardos Bálint és Varga István voltak. Fásítási felelős: Bácsi Imre (1950—1954-ig) és Takács Imre (1955—1968-ig) volt. A bizottság legelő és szántó összterülete: 3160 ha volt. A végzett fásítás 168 hektár, 5,3°/Q-OS fásítottságnak felel meg. A bizottságnak három nagy legelő komplexuma volt: a Csordalegelő, Nagy-Pródi- és a Bagotai-legelők. A) A Csordalegelő fásításának részletes leírása. Területe: 250 hektár — majdnem szabályos téglalap alakú. A legelőt 20 m széles erdősáv veszi körbe — ez 13 hektár. A körülfásított legelőt egy-egy hosz1958. tavasz. A tedeji legelőn: 1958. tavasz. A tedeji legelő sarkában: 1958. tavasz. A tedeji legelőn az 1. és a keresztsáv (4 -f- 3): 1959. tavasz. A böszörményi határnál: 1960. ősz. A Fehér határban: 1951—1956-ig. Zöldövezeti fásítás: — 1956—1964-ig. Zöldövezeti fásítás: — 1949—1970-ig. Egyéb fásítások: Mindösszesen: 61