A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Poroszlai Ildikó: Későbronzkori edény-depot lelet Debrecenből

kének árkolását és a benyomott pontdíszeket.

32 (II. t. 1—3.; IV. t. 1., 2., 4., 5.; V. t. 2., 4.) Halomsíros hatásra kialakult díszítés az árkolás, a bütyökdísz, a ferde rovátkolás, a bordadísz.

33 A leletanyag pontos keltezéséhez elemeznünk kell a lelőhely környékének és a szomszédos területek kulturális képének alakulását a késő bronzkor kezdetétől. Mint tudjuk, a magyarországi középső bronzkor végét a halomsíros kultúra megjelenése jelzi a RBB^—B2 fordulóján. A halomsíros támadás nem egyszerre és nem egyforma intenzitással történt.

34 Legelőször a mai Nyugat-Szlovákiában, a Dunántúl északi felében és a Dél-Alföldön jelentek meg halomsíros népcsoportok, közvetlenül megszüntetve a klasszikus középső bronzkori kultúrák önálló életét. A támadás hatására a Kárpát-medence keleti felében is népmozgások következtek be, felbomlottak az addig egységes kultúrák.

35 A Közép-Tisza-vidéken a rákóczifalvi csoport alakult ki a helyben maradt füzesabonyi és a halomsíros támadás elől keletre húzódó vatyai népesség keveredéséből.

36 A füzesabonyi kultúra keleti és a gyulavarsándi kultúra nyugati területén a bodrogszerdahelyi csoport,

37 a Nyírség északkeleti felében pedig a felsőszőcsi csoport jött létre a gyulavarsándi és az Erdélyből jövő wietenbergi kultúrák keveredéséből.

38 A magyar kutatás régebben egészen a RBD-ig keltezte a csoportot,

39 ma már bizonyított tény, hogy a RBD-ben helyét a berkesz-demecseri csoport foglalta el.

40 Az egyeki, pilinyi kultúrák lelőhelyeiről előkerült felsőszőcsi darabok bizonyítják, hogy a csoport az említett kultúrákkal — életük bizonyos szakaszában egykorú.

41 A román kutatás jelenleg is RBD-ben állapítja meg a csoport életének végét.

42 A Hajdúság déli részétől a Berettyó középső folyásáig terjed az ún. hajdú32 Bóna, I.: Die Bronzezeit ... Taf. 178., 139., 152. 14. stb. — Ordentlich, I.: Poszelenija ... 14. kép 2. — Kovács Т.: A hajdúbagosi ... 7., 8. ábra. 33 Lásd a 7. jegyzetet. 34 Kemenczei T.: Adatok a Kárpát-medencei ... 165. 35 Bóna, L: Chronologie der Hortfunde von Koszider-Typus. AAH. 9 (1958) 226. — Kemenczei Т.: Adatok a Kárpát-medencei... 181. 36 Kovács, Т.: Zur Probematik der Entstehung der Hügelgräber in Ungarn. Slov. Arch. 29 (1981) 88., 90 etc. Kovács, Т.: Das kulturelle Bild der mittleren und oberen Theissgegend in der Spätbronzezeit. Acta Ant et Arch. 10 (1966) 65—73. 37 Kemenczei Т.: Adatok a Kárpát-medencei ... 164. (nála ottományi kultúra) 38 Kovács, Т.: Historische und chronologische Fragen des Überganges von der mittleren — zur Spätbronzezeit in Ungarn. AAH. 27 (1975) 307. — Kalicz N.: A későbronzkori felsőszőcsi csoport leletei és kronológiai helyzete. Arch. Ért. 87 (1960) 3—15. 39 Mozsolics, A.: Der Tumulus von Nyírkarász—Gyulaháza. AAH. 12 (1960) 123. — Kemenczei Т.: Adatok Észak-Magyarország későbronzkori történetéhez. Arch. Ért. 90 (1963) 183. 40 Kovács, Т.: Eastern ... 53—54. — Kemenczei, Т.: A pilinyi kultúra bárcai csoportja. HÓMÉ (1962—1963) 19. — Kovács Т.: Adatok a későbronzkori egyeki csoport kialakulásához. DMÉ. 1962—64. (1967). Kronológiai táblázat. 41 Pl. Igrici: Kalicz, N.: Későbronzkori urnatemető ... II. t. 2. — mérai sír: Kemenczei Т.: A pilinyi kultúra bárcai ... 19. 42 Bader, Т.: Cultura Suciu de Sus in nord-vestul Romaniei. SCIV 23 (1972) 534. — Bader, Т.: Die Suciu des Sus Kultur in Nordwestrumänien, praehist. Zeitschrift 54 (1979) 3—31. — Chidiosan, V.: Contributü la cunoasterea grupei Suciu de Sus in contextul epoci bronzului de Cri?ana. SQIV 21 (1970) 293.: megállapítása szerint az OtomanilII-Wietenberg III és a felsőszőcsi leletek együttes előfordulása egyidejűségüket bizonyítja a RBC-től а HA

t-ig. — Horedt, K.: Probleme der jüngbronzezeitlichen Keramik in Transsylvanien. Acta Arch. Carp. 9 (1967) 13. — Ordentlich, I.: Die chronologische Gliederung der Otomani-Kultur auf dem rumänischen Gebiet und ihre wichtigsten Markmale. Die XIV (1970) 97. — Vulpe, A.: Einige Bemerkung über die mittlere und die späte Bronzezeit im Norden Rumäniens. Dacia XIX (1975) 73. 94