A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Muzeológia - Dankó Imre: A vásár-piac mint urbanizációs tényező Debrecen életében a XIX. századi kéziratos térképek alapján

utaló feliratokat.

40 Az ilyen jellegű térképek közül ki kell emelnünk azokat, amelyek a vásártér egészét vagy egy részét ábrázolják, az ott található összes árusítóhely (sátor, bódé stb.) feltüntetésével. Közülük ezúttal egy különösen részletesre hívjuk fel a figyelmet, anélkül, hogy a rengeteg felirat — egyébként nagyon értékes — felsorolásába kezdenénk. Ez a térkép 1823-ban készült/

1

' Helyette egy 1815-ből ránk maradt hasonló térkép néhány feliratát mutatjuk be: Sidók utszája", „Ezüstös (ti. ezüstműves, sátoralaprajzzal!), „Rosnyai Vásznasak utszája", vagy: „Szüts Portékát áruló Pesti Szütsök", aztán: „Debretzeni Gyóltsosok", illetve: „Traktir Ház" (vásári alkalmi vendéglő) és „Kóser Pintze".

42 Ennek a térképnek különben olyan nagy becse, hitele volt, hogy 1816-ban módosítva újrarajzolták, a feliratok viszont majdnem azonosak/'

1 Már ezeken a térképeken is, de egy sereg máson is nagy szerepet kaptak a vásári sátrak, elárusító bódék. Ezek alapvetően kétfélék voltak: állandó és ideiglenes jellegűek. Az állandó sátrak, bódék, voltaképpen boltok utcasorokba rendeződve valóságos sátorvárost alkottak. Az időlegesek könnyű anyagokból (gyékény, ponyva, deszka) készültek és részint az állandó vásári sátorépítmények közt mutatkozó foghíjak betöltésére állíttattak fel vagy pedig részint az erre a célra kijelölt területeken, de itt is utcákba formálódva állították fel őket. Általában csak a vásár időtartamára, sőt esetleg csak a vásár egy részének (általában az elejére) időtartamára. Ezek a sátrakat, bódékat ábrázoló, igazgatási célból készült térképek rendszerint feltüntetik a bódé, a sátor tulajdonosának a nevét, esetleg származási helyét és nem egy esetben az ott árusított áruféleség nevét is. Ezért bírnak a vásár forgalma, vonzáskörzete megállapítása szempontjából mindennél nagyobb jelentőséggel. Közülük ezúttal egy térképre utalunk csak, a „Külsővásári Sátorok délirészeinek rendezési Térképe" c, 1861-ből való térképre.

4

'

1 Természetesen korábból is vannak idevonatkozó térképeink. Azonban ezek nem általánosak, hanem csak egy-egy vásárrészről szólnak .Mint például az az 1811-ből való térképünk is, amely a „Péterfiai kapu"-ból az „Ország úttya Böszörmény felé" és a „Bolkányi, Hatházi, Kállai utak" közé eső területen, a „Nagy Erdőre járó út" mindkét oldalán jelzi a „Mettenzófi Vasasok utszája"-t, a „Tótsvára való vasasok"-at, a „Mindenféle Fa edény és Fa szerszámokat árulók utszája"-t és a „Mindenféle Cserép Edényeket árulók utszája"-t/'

r> Nagyon sokat árulnak el a forgalom, a piac intenzitása felől azok a térképek, amelyek ezeknek a vásári sátraknak a rendezése, nagyobbítása, netán felszámolása okán, alkalmával készültek. Mint például az az 1830-ban készült térképünk is, amely „Pesti Nagy Kereskedő Rosenthal Isák Sátora; a ki azt hosszabbítani akarván, kéri megengedtetni, hogy a mellette levő két Sátort, sub. b. és с két és fél öllel odább taszíthassa északfelé" felirattal bír.

4<i A sátrak rendezése, ellenőrzése dolgaiban készült térképek különösen sokat mondanak el az árusítás módjáról, az árucsere formálta életmódbeli megnyilvánulásokról, szokásokról, a népéletbeli hatásokról, összefüggésekről. Egy 1831-ből származó térképünk például csak a sátrak alaprajzait közli, az egyes sátrak tulajdonosairól és egyéb körülményeiről számozással egy különálló ügydarabban tájékoztat. Számunkra azonban a puszta sátoralaprajzok is fontosak, mert beható tájékoztatást nyújtanak az árusítás módjáról, az áruk szállításáról, az áruk helyszínen való tárolásáról, az áruk őrzésének biztonságos megoldásáról stb. Ez a térkép különben a Külső Vásártér 40 Uo. Dv.T. 994. 41 Uo. Dv.T. 1033. „Vásárrész alaprajz, sátrak a sátortulajdonosok, sátorbérlők neveivel. Debreczen. 1823." 42 Uo. Dv.T. 978. 43 Uo. 993. Dv.T. 44 Uo. Dv.T. 1247. 45 Uo. Dv.T. 957. 46 Uo. Dv.T. 1086. 610