A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Muzeológia - Dankó Imre: A vásár-piac mint urbanizációs tényező Debrecen életében a XIX. századi kéziratos térképek alapján

sátrainak alaprajzát tartalmazza/" Néhány térkép a sátrak, illetve a köztük levő utca és távolság méreteit is közli. Mint például egy 1807-ből való térképünk is, feltüntetve a „Porczellános" sort, a „Kalaposok Utszája"-t „A' Csorda Járáson a' Messekits Sátora toldása szegletitől az Dugali Sátora Szegletéig való tágasság 10 ölnyi és 4 lábnyi" jelzéssel.

48 A sokkal zsúfoltabb és a Külső Vásártérnél lényegesen változékonyabb Belső Vásártér sátor- és egyéb árusítóhelyeit különös gonddal kellett leírni illetve ábrázolni. Mint például egy 1824-ből származó térképünk is teszi. Ez a térkép a Nagytemplom előtti „Fa torony"-tól délre elterülő részen, a „Nagy Híd és a Kis Híd között" ábrázolja a „Gubás Czéh áruló helye"-t. „Azonn hely mellyet a Fazekas Czéh kér le van rajzolva sub. litt. A. a Gubások háta megett a kis hídnak napkeleti Ódalon"/'

9 Egy évszámmal nem jelzett, de az 1820-as évekből származó térképünk pedig a vásártéren következetesen feljegyzi, hogy „Örmény utsza", hogy „Kis 'Sidó uttza", hogy „Nagy 'Sidó Uttza", hogy német, román, délszláv, görög, lengyel árusokról tett bejegyzéseiről ne is szóljunk.

50 Mindez és még sok, itt nem ismertethetett kéziratos térkép szolgáltatta adat nemcsak igazolja a debreceni árucsere kiterjedtségéről, a népéletben betöltött alapvető jelentőségéről, városunk urbanizációs törekvéseiben játszott fontos szerepéről eddig elmondottakat, hanem azokat számos vonatkozásban fokozza is, megfoghatóbbá teszi. 47 Uo. Dv.T. 1090. 48 Uo. Dv.T. 922. 49 Uo. Dv.T. 1235. 50 Uo. Dv.T. 1235. 611