A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művelődéstörténelem - ifj. Tóth Béla: „Album Scholares” a hajdúszoboszlói partikuláris iskolában (1750–1833)

nak, ahol elnyerte a Mária Terézia alapítványt.

63 1805-ben a sexta és septima osztályokat tanító két diáknak 10—10 Rtf. jutalmat ajánlottak fel, ha a vizsgára „jól olvasó tanítványokat produkálnak", 1820-ban Parti Sámuel szoboszlói, de már Debrecenben tanuló diák kapta a tovább tanuló diákok számára tett alapítványt; 1831-ben Gönczi Györgynek, mint jó igyekezetű tanulónak megengedték, hogy mint nyolcadik partikulista bent lakjon az iskolában. S 1832. november 4-i bejegyzésként a következőket olvashatjuk: „Ego Paulus Göntzi Szoboszloviensis Subscribo Legibus hujus Scholae". Az iskola törvényeinek aláírt Gönczy Pál, Eötvös József későbbi államtitkára, a jeles pedagógus, a népiskolák áldozatos támogatója.

64 A tanításról A szoboszlói partikula már a 18. sz.-ban a hazai református iskolákban tanított összes tantárgyat oktatta. Az esperesi vizitációs jegyzőkönyvek szerint 1764-ben már működött a logikusok (rhetorok) osztálya.

65 1801-ben a helyi Consistorium kidolgozta az iskolájukra érvényes tanrendet. Szükségesnek tartjuk a tanterv közlését, mert az egyetlen olyan ránk maradt tervezet, mely a szoboszlói teljes partikulában tanított tárgyakról ad némi felvilágosítást .

GG (6. sz. melléklet.) Az 1820-as és az 1848. áprilisi tantervek egyrészt már a nemzeti iskola tanítási programjának kialakítását, illetve a partikula mindenáron való életben tartását szolgálták.

67 Ez a tanterv 31 évvel a debreceni Kollégium első tantervének megjelenése (1770) után, szinte szóról szóra megegyezik elődjével, illetve annak 1791-es, alig módosított változatával. Feltűnő, hogy a szoboszlóiak olyan tárgyak tanítását is átvették a saját iskolájukban alkalmazott tantervbe a Methodusból, amelynek a tanításával alig, vagy egyáltalán nem foglalkoztak. Ilyen volt pl. a német, a görög nyelv oktatása. Ismereteink szerint a szoboszlóiak nem tartottak igényt arra, hogy gyermekeik a német vagy a görög nyelvvel is megismerkedjenek, de ehhez azt is hozzá kell mindjárt tennünk, hogy a magyar nyelv tanulását, használatát is sokáig tiltották.

68 Pedig a II. Methodus (1791) egyik fontos vívmánya a korábbi tantervekhez képest éppen a magyar nyelv tanulásának a szorgalmazása volt. De ez Szoboszlóra csak 1818 után jutott el, s megvalósulására — a nemzeti iskolák megújítására — csak 1820-tól került sor. Hogy az 1801-es tanterv élt tovább, — a latin iskola vonatkozásában egészen 1848-ig — azt az egyes könyvbeszerzések is bizonyítják. 1807-ben 1 új Atlaszt vesznek, 1809-ben már 4 új Atlasz, 1 Ó Atlasz, 4 halottas könyv, 2 nagy Cellarius, 1 görög grammatica, 2 latin grammatica, 1 zsoltárkönyv, 1 Cornelius Nepos, 2 Phaedrus, 1 Biblia, 1 Artis poeticáé elementa található, 1811-ben a latin coniugatiók táblázatából vesznek két darabot, 1812-ben bevezetik a fiú iskola alsó négy osztályában az Útmutatás használatát a Kis Káté helyett, 1813-ban megveszik Karács Ferenc: Magyarország mappájai с művét, 1818-ban Karács szép írás mesterségére tanító könyvéből vesznek 7 példányt, 1823-ban Hübner szentírás magyarázatának a tanítását szüntetik meg, s helyette is az Útmutatást alkalmazzák, 1832-ben pedig földgömböt készíttetnek kisújszállási mesterekkel. 1833-ban jelenik meg az 63 Album: 40 és Protocollum I. 1801. júl. 22. (113—115.) 64 Protocollum I. 1805. máj. 5. (130.); 1820. jan. 1. (302.) és Protocollum II. 1831. okt. 29. (64); Album 99. 65 TREL. I. 31. a. 3. A debreceni venerabilis Tractus esperesi visitatioinak jegyzőkönyve 38. és 332. 66 Protocollum I. 111—115. 67 Az 1820-as tanterv a Protocollum I. 542—548. oldalán, az 1848-as tanterv a Protocollum II. 461—62. oldalán található. 68 A Protocollum I. 102. és Barcsa J.: A debreceni Kollégium és partikulái, (Debrecen, 1905) 132. A magyar nyelven való társalkodást 1801-ben még mindig tiltja a Consistorium iskolában és iskolán kívül is. 590