A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művelődéstörténelem - ifj. Tóth Béla: „Album Scholares” a hajdúszoboszlói partikuláris iskolában (1750–1833)

A felekezeti csatározások mellett — vagy talán azért is — az 1740-es években megindult az erjedés a tanítás módszertanának megváltoztatása érdekében is. Maróthi György fellépésétől a XIX. sz. elejéig, az álmosdi tantervig, a scholae vernaculae, a nemzeti iskola megteremtéséig húzódik ez a harc a konzervatívok és a megújulni akarók között. S hogy ez a változás a partikulák egy részét is érintette arra később még utalni fogunk. Természetesen minden Debrecenben bekövetkezett változás a partikulában csak évek múlva éreztette hatását, s ezt a lassúbb lépésváltást jól nyomonkövethetjük a szoboszlói partikula Albumának bejegyzései alapján is. Hogy a hajdúszoboszlói partikulának otthont adó iskolaépület milyen volt a 17—18. sz.-ban arról sajnos nem találtunk adatokat. Az első forrás 1792-ből jelzi, hogy új iskola építését határozták el.

12 A 4 tantermes téglaépület 1794 januárjában készült el, a rektor házával együtt.

13 Az osztályok a syntaxista, grammatista, conjugista és declinista tanulók számára készültek. 1794 májusában arról határozott az egyházi tanács, hogy vályogból két szobát építtet a bentlakó „Deák"-ok számára, egy osztálytermet a sexták számára és két kis szobát a declinisták és grammatisták praeceptorának.

14 Részletes adataink az iskola nagyságáról 1809-ből vannak, amikor a Superintendencia kérésére kimutatást készítettek az Eklésia vagyonáról.

15 Eszerint a fiúiskola 888П-01 telken volt, a rektor lakása téglából készült, s 2 szobából, 2 kamrából, pincéből állt. Itt lakott a rektoron kívül az egyik praeceptor is. A másik náddal fedett téglaépület, mely az osztályok egy részét fogadta be, 4 teremből állt. A harmadik vályogból készült épületben is 4 szoba volt, az osztályok, illetve a másik praeceptor és a bentlakó diákok számára. Ebből a kimutatásból képet kapunk az épület berendezéséről, felszereltségéről is.

16 Ezek az épületek adtak otthont a partikula tanulói számára. Bővítésről csak 1820-ból tudunk, amikor a quinták termét jelölték ki a felső nemzeti iskola számára, de ez szűknek bizonyulva: „hozzá szakítják" a praeceptor szobáját, s neki külön építettek egy szoba-konyhás épületet.

17 A szoboszlói partikula tanulóira vonatkozóan pontos adataink csak a XVIII. sz. közepétől vannak. Egy 1788-ból származó iskolai összeírás szerint Szoboszlón 249 fiú gyermek járt az elemista, declinista és a coniugista osztályokba. Ehhez a számhoz még bátran hozzá adhatunk 30—40 főt, akik a felsőbb osztályok tanulói voltak.

18 Az alsóbb és felsőbb iskolák tanulói létszáma közötti jelentős különbség abból adódott, hogy a falvak, városok lakóinak egy része fontosnak tartotta megtaníttatni gyermekeit az elemi ismeretekre, kevesebben igényelték 12 Hajdúszoboszlói egyház Protocollum (Továbbiakban: Protocollum) I. kötet 1786— 1827. Az 1792. április 22-i consistoriális gyűlésen határozták el, hogy „a férjfi gyermekek oskolája téglából építtessék". (12.) 13 Protocollum I. 1794. január 18-i consistoriális gyűlés jegyzőkönyve (jgykv.) alapján 31—32. Az elkészült iskola falának hossza 19 kloster, magassága 3 kloster 4 schuh volt, a rektor házának fala 8 kloster, magassága 2 kloster és 3 schuh volt. 14 Protocollum I. 1794. május 1-i consistoriális gyűlés jegyzőkönyve alapján. 39. Az egész épület hosszát 12 és fél klosterre, belső magasságát 3 klosterre tervezik. 15 Protocollum I. 1809. januári kimutatás szerint. 179—180. és 183. 16 A rektor házában volt: 2 nyoszolya, 1 asztal, 1 könyves téka, 1 eleségtartó téka, 1 fogas, 1 karosszék, 6 faszék, 3 zászló, 1 dob. A grammatisták praeceptora házában volt: 1 nyoszolya, 1 asztal, 1 théka, 1 fogas, 4 karszék, 1 lóca. A declinisták praeceptorának házában volt: 1 asztal, 1 karszék, 1 nyoszolya, 1 théka. • A Deákok (bentlakók) szobájában volt: 1 asztal, 2 nyoszolya, 1 fogas. 17 Protocollum I. Consistoriális gyűlés jegyzőkönyve 1820. április 15. 305. 18 TREL: Conscriptio Scholarum 1788. I. 1. 10. 577