A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művészettörténet - Sümegi György: Adalékok a Debreceni Műpártoló Egyesület történetéhez

alföldi festészethez kapcsolhatók (pl. az expresszív Holló László), vagy a magyar művészet realista-naturalista ágából táplálkozott piktúrajuk (Dienes János, Gáborjáni Szabó Kálmán, Toroczkai Oszvald, Menyhárt József, Veres Géza stb.) vagy az impresszionizmus egyénített útját járják (Félegyházi László), összetartozásukat (nem úgy, mint pl. a nagybányaiakét a hasonló elvek szerinti együttdolgozás) esetlegesebb kritériumok: az egyhelyben lakás és valamelyik művészeti egyesülethez való tartozás biztosították. A századforduló idején tapasztalható gazdasági és kulturális fellendülés Debrecenben sem hatástalan. A különböző hazai művészcsoportosulások, egyesületek sorába illeszthető a Debreceni Műpártoló Egyeület (a továbbiakban: DME) megalakulása 1901 decemberében. A DME célja: ,,a hazai képzőművészetet minden ágában felkarolni, szellemi és anyagi érdekeit előmozdtíani, a műízlést nemesíteni és a műszeretet terjeszteni".

3 Az alapszabályban rögzített cél elérése érdekében az egyesület: „kiállításokat rendez műtárgyakból; ezek eladását közvetíti; hazai művészektől műtermékeket vásárol, s tagjai közt kisorsolja."

4 Az egyesületnek voltak tiszteletbeli, alapító és rendes tagjai. „Tiszteletbeli tag lehet, aki a hazai képzőművészet körül szerzett érdemeiért a közgyűlés által ilyenül megválasztatik."

5 Tiszteletbeli tagnak csak művészeket, festőket, szobrászokat válaszottak meg. ők nem voltak kötelesek anyagi hozzájárulást adni az egyesület pénztárába. „Az alapító tag az, ki az egyesület részére legalább 50 koronát egyszerre, a tagkönyvben alapító tagul történt beiktatása és aláírása alkalmával befizet."

6 Rendes tag „aki évi 5 korona tagsági díj befizetésére kötelezi magát".

7 A DME tehát nemcsak és kizárólagosan művészek egyesülete, hanem a művészetszerető, műpártoló közönség egyesülése is a művészek megbecsülése és megbecsültetése, valamint a képzőművészeti ízlés fejlesztése érdekében. Ha vidéken újabb egyesület vagy valamilyen társas kör alakult a századforduló táján, akkor annak tagjai sorába mindig abból a körből lehetett verbuválni néhány százat, amelyikből egy vidéki városban létező 10—15 egyesület és társas kör minden tagja kikerült. A vidéki nagyobb városokban az intelligens és bizonyos tőkével is rendelkező középosztály, polgárság 1000—1500 főből áll és mindig közülük származott a színházbajáró publikumtól kezdve valamennyi egyesület és kör minden tagja. így a DME-nek is mindössze 230—270 tagja volt évente, akik fejenként 5 korona tagsági díjat fizetve anyagilag is biztosították az egyesület működését. A DME taglétszámának, a művásárlásokon befolyt pénzösszegnek és a kiállítások látogatottságának alakulása 1902—1908 között:

8 Év Tagok száma Művásáron befolyt összeg Kiállítás látogatottsága 1902. 235 3672 korona 2913 fő 1903. 233 4793 korona 3326 fő 1904. 246 2722 korona , 3351 fő 1905. 217 4100 korona 2772 fő 1906. 287 6100 korona 3653 fő 1907. 255 4750 korona 3271 fő 1908. 262 4220 korona 2962 fő 3 Hajdú-Bihar megyei Levéltár, Debrecen város levéltára (a továbbiakban: HBmL, X. 57/2. A Debreceni Műpártoló Egyesület (a továbbiakban: DME) iratai 1900— 1937. — A DME alapszabályai. Debrecen, 1903. 1. 4 HBmL, X. 57/2. A DME alapszabályai. Debrecen, 1903. 2. 5 HBmL, X. 57/2. A DME iratai 1900—1937. A DME alapszabályai. Debrecen, 1903. 3. 6 Lásd 5. jegyzet. 7 Lásd 5. jegyzet. 8 HBmL, X. 57/2. A DME iratai 1900—1937. 42. füzet. 558