A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Tóth András (1858–1929) élete és művészete

Komáromi ház falán 1904-ben elhelyezett feliratos dombormű, amelyet a ház lebontása után az új, ún. pénzügyi palota bejáratánál helyeztek a falba 1911-ben. Több debreceni utcán találkozunk még Tóth jellegzetes, angyalos, napraforgós ablak- és kapudíszeivel, legtöbbel a Széchenyi, a Dimitrov, a Bajcsy-Zsilinszky, a Hatvan, az Egymalom és a Mester utcán. Budapesten két épületdíszítő szobra áll a Hauszman Alajos által épített volt Igazságügyi Palota, a Kúria (ma Néprajzi Múzeum) homlokzatán. 1895-ben Stróbl Alajos, Zala György, Senyéi Károly és Donath Gyula társaságában mintázta az Építészet és Hadászat szobrát. (Az attikán álló tizenkét szobor a törvény oltalma alá tartozó foglalkozásokat testesítette meg). Az Epítészet-et gazdag redőzetű pepioszt viselő szelíd nőalakként ábrázolta, aki ion oszlopfejet rajzol, mintáz, a Hadászat-ot haragvó, ifjú Mars istenként jelenítette meg. Alighanem Tóth legjobb monumentális plasztikái ezek.

52 Míg épületdíszítő műveinek nagyrésze Debrecenben áll, köztéri szobrai közül csak a Holló Barnabás-féle Bocskai szobor talapzatait látni az Emlékkertben (két harcos félalakja).

53 Az Emlékkertben a szabadságharcos emlékmű, az 1900ban avatott Hungária csak 1906-ig állt a helyén, aztán 1915-ig a Városháza udvarán, majd megsemmisült. A fényképek alapján nem tűnik indokoltnak elmozdítása, majd ágyúnak beolvasztása. Természetesen, ma nem ítélhető meg, milyen lehetett a tér, a park, az épület és a szobor viszonya, léptéke, aránya, de az biztos, hogy sokkal gyengébb kvalitású művek állnak szabadságharcos emlékműként országszerte, mint Tóth Hungáriá-ja. Az; elmozdításra lehet magyarázat, a megsemmisítés azonban valóban kegyetlen mozzanat, túl szigorú ítélet volt. A Hungária mellett a meglévő Selmecbányái Honvéd emlékmű és a Kossuth szobrok adnak számot arról, hogyan oldotta meg monumentális feladatait Tóth András. Részt vett a kassai és isaszegi honvéd emlékmű pályázatokan egy-, ill. kétalakos szobrokkal, de nem nyert/'

1 Sikerrel járt a Selmecbányának benyújtott pályamunkájával: meg is valósult 1899-re az életnagyságúnál nagyobb bronzszobor, amely ágyútalpon álló, zászlót, kardot tartó idős harcost ábrázolt. A szobrot 1934-ben elmozdították, de ma is látható, talapzat nélkül, egy kissé eldugott helyen a Selmecbányái óvárban. Nem remekmű, de becsületes és őszinte, szakmailag jól megoldott alkotás. Kevésbé sikerültek Kossuth szobrai, bár ő maga ezekre volt legbüszkébb, s ezekkel ért el legtöbb sikert. Kivételt képez a debreceni Kossuth szobor-terve. Első szobrait már 1895-ben elkészítette s kitette közszemlére (gyűjtőívvel együtt) Késes utcai műtermében. Harcba hívó Kossuth alakját két mellékalakkal vette körül tervén: harcba induló honvédet és Kossuthnak koszorút nyújtó Hungária alakot jelenített meg. 1908-ban nagy reménnyel pályázta meg ismét a debreceni Kossuth pályázatot. Egyik tervén szónoki állásban ábrázolta Kossuthot, aki előtt a függetlenséget jelképező Hungáriát, oldalán pedig egy fiatal és idős honvédet, valamint egy jobbágyot ábrázolt. Másik tervén Kossuthot, a főalakot talapzaton álló négynégy alak vette körül.

55 Debrecenben nem nyert, még a szűkebb pályázatra sem jutott tovább, s úgy tűnik, ez az ítélet jogos volt. Ezt igazolja megvalósult Kossuth szobrainak igen gyenge megoldása. Első Kossuth szobrát Nagykőrös rendelte meg, s fel is avatta 1900-ban. A mű a fiatal Kossuthot ábrázolja kardot 52 A Kúria épületét leírja Ybl Ervin: A Magyar Nemzeti Galéria palotája (Budapest, 1960). 53 Mint Tóth András nyilatkozatából kitűnik, ezek is másolatai a budapesti műnek. A budapesti Bocskai-szobor a „tíz királyszobor" egyike a Köröndön állt. 1945 után a főalakot áthelyezték a millenniumi emlékműre, míg a két mellékalak (a talapzat) helye, sorsa ismeretlen. 54 A művek fotómásolatai, Tóth Lehel segítsége révén, a képzőművészeti adattárban találhatók. 55 Magyarázat a Kossuth-szobor pályatervekhez (Debrecen, 1909) 5—6. 550