A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Tóth András (1858–1929) élete és művészete

rántva, béklyóra taposva. Hasonló, de ellentétes testtartású nagyszalontai emlékműve, amely ma is áll egy szép park közepén. Ennek másodpéldánya valósult meg Clevelandban 1901-ben. (Ez volt egyébként az első amerikai Kossuth szobor). Fényképről ismerjük a többi meddő Kossuth szobortervét. A Sátoraljaújhelynek szánt tervek a jobbágyfelszabadítónak állítottak emléket. Ehhez hasonló az érsekújvárosi, a makói, a nyíregyházi, a ceglédi és a békéscsabai pályaművek sora, amelyeket 1901—1907 között készített. Makón 600 koronás díjat nyert a jobbágyfelszabadítót jelképező Kossuth szobor alakkal. 1848—49-es emlékművei sorában említésre méltó Kazinczy Lajos mellszobra (ma is áll Széphalmon), valamint a meddő, pályázaton be nem mutatott Batthyány Lajos emlékmű. Részt vett a miskolci Deák Ferenc emlékmű pályázaton, terve azonban erőtlen volt, inkább a testi súlyosságot hangsúlyozta, mint a szellemi kiválóságot. Emléket állított még Czuczor Gergelynek (1906), Petőfi Sándornak (aszódi és pozsonyi pályázat 1900—1906), Bessenyei Györgynek. Jól sikerült pályaműve volt két variációban megoldott nyíregyházi Bessenyei terve (1895). Egyiken nagyvonalú rokokó díszű talapzaton jelenítette meg Bessenyei Györgyöt, Mária Terézia gáláns testőrét. Túlzottan elmerült a ruha díszítésében, az anyagszerűen hű megjelenítésben. Nyilván emiatt utasították el pályatervét s fogadták el, s viteleztették ki Kallós Ede nagyvonalú szép szobrát. A másik tervet — amelyen a „bihari remeté"-nek, a felvilágosodás nagy magyar alkajának állított emléket —, nem ismerjük.

56 Történelmi emlékművei közül kiemelkedőek Bocskai szobortervei, valamint 1894-ben mintázott, Kolozsvárra szánt Mátyás király lovasszobor-terve. A nagyvonalú mű az igazságos Mátyást ábrázolta, akit Justitia, a törvényesség irányít, lova kantárszárát fogva. A talajzat négy oldalán egy-egy domborművet látni, melyeken Mátyás király négy fontos csatáját, illetve életének legfontosabb jeleneteit mutatta be. A talapzaton négy Corvin címerhez tartozó hollóalak és négy oroszlán jelenik meg. A mű elsősorban Ferenczy István Mátyás szobortervével mutat rokonságot, e reneszánszot idéző klasszicista szellem nagyszerűen idézi Mátyás királyságát és korát. Tóth életművének fontos darabjai a Bocskai emlékműtervek. Már 1892-ben foglalkoztatta e téma: Bocskai mellszobrot tervezett Aradra.

57 Ezzel a meg nem valósult művel párhuzamosan készítette egész alakos emlékműtervét a hajdúvárosoknak. A hadvezér Bocskait ábrázolta, bástyatetőn állva. Hajdúböszörmény, mint a Hajdúkerület egykori központja ugyanis felhívással fordult 1891ben a többi hajdúvároshoz: helyezzenek el Böszörmény főterén közösen egy nagyszabású Bocskai szobrot. Tóth András 1896-ra meg is mintázta a kis gipszet, s vállalta a millennium idejére bronzba öntetését, de a hajdúvárosok, elsősorban Böszörmény és Szoboszló vetélkedése miatt elaludt a terv. Ezt követően Hajdúszoboszlónak tervezett lovasszobrot 1897-ben. Az emlékmű talapzatán domborművek hirdették volna Bocskai leghíresebb csatáit és utaltak volna a karlócai és zsitvatorki békekötésre. Egyetlen megvalósult Bocskai szobrát Kismarja főterén állították fel jóval később, 1911-ben. E meddő tervek mellett megvalósította Máramarosszigeten Szilágyi István történésznek, Arany János barátjának mellszobrát (1899), Aradon Darányi János főorvos büsztjét (1900). Mindkettő közepesen aluli alkotás. Indult a nagyszebeni Mária Terézia szoborpályázaton (1901), az Erzsébet királyné pályázaton (1903). Ismeretes még Milaczker kútjának terve 1899-ből, Andrássy Frranciska grófnő emlékműve, valamint több síremlék-terve. Egyik legszebb műve az 1897ben mintázott Kozma síremléke, amely nem tudni miért nem valósult meg. Az 56 Leírás a Debreceni Ellenőr 1895. december 27-i számában. 57 Aradra tervezett mellszobrához Godefroy Mayer rézkarcát vette alapul — közli a Debreceni Ellenőr cikke (1892. október 11.). 551