A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Tóth András (1858–1929) élete és művészete

letdíszítő domborműveivel. Sajnálatos az, hogy kisplasztikái is szétszóródtak, csupán a Déri Múzeum őrzi Fazekas emléktáblája gipszének három részletét, s Ladányi Ferenc örököseinél található a Pányvavető csikós gipsze. Az elpusztult, illetve lappangó műveket az egykorú sajtóméltatások, valamint a család birto­kában lévő fényképek segítségével írhatjuk le. Épületdíszítő műveinek jórészét Debrecenben láthatjuk, kivéve a két leg­korábbi alkotást, ami elpusztult. Egyik a mai MÁV Igazgatóság épületén állt, a Tisza palota második emeleti attikájának fel tétdísze volt természetes kőből fara­gott címerképe. 40 Két, címert őrző allegorikus figurát faragott ide 1892-ben az antik művészet szellemében. A szemtanúk szerint 1956-ban távolították el Tóth legelső debreceni domborművét. Ezt követte az izraelita templom díszítőszobrá­szati munkája 1895-ben. A lebontott templomról és Tóth ornamenseiről csak a régi fotók és képeslapok adnak számot. Ha végigsétálunk a volt Piac utcán, a mai Vörös Hadsereg útján, több olyan homlokzati dísszel találkozunk, amelyet Tóth András alkotásának kell tartanunk. Eklektikus, szecessziós épületek ezek, amelyeket a századfordulón építették, vagy nagyobbítottak. Ilyen a Vörös Had­sereg útja 58., 79., 73., 68., 69. szám alatti ház, amelynek kapu- és ablakdíszei egymáshoz s Tóth András motívumaihoz hasonlóak. Tudjuk azt, hogy kapcso­latban állt a Killer családdal, 47 annak alapján valószínűnek tűnik, hogy ő min­tázta a 79. sz. alatti ún. Killer ház kapuja alatti domborművet (enyelgő pár áb­rázolása). Még biztosabb az, hogy Tóth mintázta az 59. sz. alatti szecessziós stí­lusú lakóház (egykor Steinfeld István földbirtokos háza) első emeleti ablakdí­szeit: a földművelést és állattenyésztést ábrázoló öt domborművet. 48 A korabeli lapok is beszámoltak arról, hogy bemutatta a Simonffy utca sarki városi bérhá­zak homlokzatára szánt gipszmintája terveit. Ez éppúgy látható, mint az egyko­ri Fazekas Mihály lakóház helyére emelt palota Fazekas emléktáblája, valamint az egykori Fejérió szálló faláról áthozott színészet emléktáblája. 49 A Vörös Had­sereg útja 68. sz. alatti üzletház reklámai és kirakati elemei ugyan zavarólag hatnak, de nem rontják le Tóth egyik legjobb művészek, a provinciálisán kedves Fazekas emléktáblájának összképét. Hat barokkos keretbe foglalt dombormű keretezi az emléktáblát, ötön egy-egy jelenetet látni a ,,Ludas Matyi"-ból, a ha­todikon pedig a borozgató, beszélgető Fazekas és Csokonai jelenik meg. 50 Szem­ben, a 69. sz. ház első emeleti ablakai felett gipsz női fejek, a második emeleti középrészen pedig az ipar és kereskedelmet allegorizáló puttók, hajóhorgonyt és kalapácsot tartó fiúalakok őrzik kezemunkáját. Mint ismeretes, ez az épület volt a Kereskedelmi és Iparkamara első székháza, amelynek dísztermét is Tóth dí­szítette stukkókkal 1900-ban (s mint tudjuk, ez az intézmény küldte ki a párizsi világkiállításra is 51 ). A volt Czeglédi, mai Kossuth utcán több homlokzati dísz tu­lajdonítható Tóth művének, így a 3. sz. ház méhkaptárral díszített oszlopfejei, vagy az 1893—94-ben épült 11. sz. ház Merkur bottal és férfifejjel díszített bejá­rata (amely hasonló a Simonffy sarki épületdíszhez). Biztosan Tóth műve volt a 46 A házat 1890-ben nagyobbította Tisza Kálmánná, második emeletet épített rá. Ezt követően rendelték meg Tóth András domborművét. 47 Egy-egy kisplasztikáját, vagy épületdíszítő tervének modelljeit a Killer üzlet ki­rakatában mutatta be. 48 A millenniumi kiállításra küldte Steinfeld Mihály macsi uradalmának készített gazdasági épületmodelljeit és épületdíszeinek gipszeit (Debreceni Ellenőr, 1896. április 10.). Valószínű, hogy később ugyanezeket építették be a Piac utcai ház emeleti ablakai fölé, vagy ezekhez hasonlót készített a Steinfeld családnak. 49 Beszámoló az avató ünnepségről: Vasárnapi Űjság, 1898. 49. sz. 855—56. 50 Hírek a Fazekas emléktábláról: Debreceni Reggeli Űjság, 1898. január 25., már­cius 8., április 18. A relief gipszét átadta a Csokonai Körnek. Ezért 200 koronát és dicséretet kapott. 51 Tóth András Kiss Ferenc fényképésszel együtt kapott 300—300 koronás ösztöndí­jat az Iparkamarától, 400—400 koronát a Kereskedelmi Minisztériumtól. (Deb­reczen, 1900. július 26.). 549

Next

/
Thumbnails
Contents