A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1871. évi debreceni kiállítása

< zot tanított a kassai főreáliskolában, majd restaurátorként dolgozott országszerte. Míg Pollay valószínűleg csak az oltárkép festése és egyéb restaurálások idején, 1871—72-ben tartózkodott Debrecenben, Hódy Gyula debreceni volt. Ügyvédi munkája mellett amatőr festőként dolgozott. 1871-ben részt vett a Képzőművészeti Társulat előkészítő munkájában, 1874-ből ismerjük Sárváry Jakabot ábrázoló festményét (amelyet a Református Kollégiumnak ajándékozott). Szűcs István 1871. évi Debrecen történetében két, kollégiumi diákviseletet ábrázoló gyenge litográfiája látható. A bizottság tagja volt Kallós Kálmán rajztanár, grafikus (kb. 1820—1877), aki a nagymúltú debreceni „Rajzoskola" oktatója volt a hatvanas—hetvenes években. Illusztrációit rendszeresen közölte a „Vasárnapi Újság", a „Hazánk és Külföld". Dolgozott Kutasi Imre kőnyomdájának is, 1869 előtt pl. litográfiát készített a Református Kollégium ó-épületéről. Szűcs István könyvéhez is készített illusztrációkat.

6 1872-ben elhagyta a Református Kollégiumot és az 1873-as tanévet Aradon kezdte. 1877. december 26-án bekövetkezett haláláról Debrecenben is megemlékeztek. A Déri Múzeum a Kollégiumról készített kőrajzát — amelyet Kleinfeller Károly vitelezett ki —, valamint Allen Poe: A holló című művéhez készített illusztrációját őrzi.

7 Mindezideig feltáratlan a debreceni fényképészet kezdete, épp ezért jelentős minden Gondy Károlyra és Egey Istvánra utaló adat. Gondy már 1858 körül Debrecenben volt, az első „fényirodá"-ban dolgozott. Ezt bizonyítja 1858-as szignálású „Blaha Lujza Csipike szerepében" című fotó-litográfiája. Egey 1865-ben Divald Kornél eperjesi műtermében dolgozott, így ábrázolja egy felvétel, amelyen, mint Divald segédje (Loabanau Józseffel együtt) áll. 1866-ban költözhetett Debrecenben, itt Gondy társa, vagy segédje lett. Fényirodájuk a Czegléd utca 27. sz. alatt volt. 1866 őszén nagyszabású fényképészeti kiállítást rendeztek a vásártéren, ahol selyemre, üvegre „felvett" ősfotóikat mutatták be. Életükről, működésükről keveset tudni.

8 A Debreceni Képes Kalendáriom címlistája szerint Gondy Károly 1909-ig tartotta fenn Szent Anna utca 5. sz. alatti műtermét (ez a tízes években az „Adria" műterem lett, majd 1924—27-ig itt működött a Művészház). Gondy Károly barátságban volt Mirkovszky Gézával, s a századvégen fotósorozatot készített a festő debreceni munkáiról, a freskőfestés folyamatairól. Mirkovszky tragikus halála után emlékező cikket írt „Munkácsy és Mirkovszky" címmel.

9 Gondy tehát 1910 körül halt meg, vagy nyugállományba vonult. Egey működéséről nincs adatunk a századfordulóról. Harminckétezer darabos albumba foglalt fotógyűjteményüket a Városi Múzeum 1923-ban megvásárolta Egey özvegyétől. Az a tény, hogy Gondyt és Egeyt tagjául választotta a kiállítást előkészítő bizottság, azt bizonyítja, hogy a festőkkel, szobrászokkal egyenrangú művésznek tartották a fényképészeket. Ezt egyébként a festészethez, grafikához hasonló alkotói módszerük is biztosította. 6 Kutasi Imréről, Gondy Károlyról, Kallós Kálmánról ld. Sz. Kürti Katalin: XIX. századi grafika a Déri Múzeum gyűjteményeiben с tanulmányát (Déri Múzeum Évkönyve 1977. 235—265.) 7 Kallós Kálmán „rajzoskolájáról" az „Alföldi Hírlap" 1869-es, 1870—71-es számaiban rendszeresen jelentek meg hírek. Elköltözéséről (1873) és haláláról (1877) ugyancsak az Alföldi Hírlap tudósít. Ld. még a „Hortobágy" 1863. okt. 18-i számát. 8 Gondy—Egey fényképészeti kiállításáról a Debrecen—Nagyváradi Értesítő 1866. okt. 7-i és 28. száma tudósít. További adatok a Debreceni Képes Kalendáriom 1901—1909-es számaiban találhatók. 9 Gondy cikke a „Debreczen" című lap 1899 november 29-i számában jelent meg. Ezt egy levél kíséretében megküldte Mirkovszky özvegyének (ebben mérnöknek nevezi magát). A cikk és levél a Déri Múzeum irattárában található. 531