A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1871. évi debreceni kiállítása

S végül a kiállítás budapesti szervezőjéről, a debreceni származású Telepy Károlyról kell megemlékeznünk. Telepy György színész (akkori debreceni színigazgató) gyermekeként született városunkban 1829. december 20-án. Gyermekés ifjúkorát már Pesten töltötte, Barabás Miklósnál tanult. Külföldi tanulmányútjai után visszatérve a lelke, a motorja lett az Országos Képzőművészeti Társulatnak. Tevékenységét így foglalta össze Szmrecsányi Miklós: ,,1862. július 10-én Telepy Károlyt választották meg, ki haláláig, 1906. szeptember 30-ig, közel negyvenöt éven át megszakítás nélkül állt a társulat szolgálatában. 1880-ig mint titkár s aztán mint műtárnok. Senkit sem lehet az országos magyar képzőművészeti társulat múltjával annyira azonosítani, mint Telepy Károlyt. Különösen fennállásának első felében. Mielőtt az Andrássy úti műcsarnok megnyílt s mielőtt a nagyobbszabású tevékenység a munka megosztását és új erők alkalmazását meg nem kívánta, Telepy Károly végezte el a tennivalók oroszlánrészét. A fürge kis ember érdekes dús hajzatú fejével, élénk, tréfás beszédével és sokoldalú ügyességével arra született, hogy a kezdő társulatnak barátokat szerezzen. Száz szemű és száz kezű volt. ö rendezte a társulat sorsolását. Éveken át ő csomagoltatta s vette át a kiállítási műtárgyakat, ö volt a képek egyedüli akasztója, ö közvetítette a vásárlásokat. Mennyi érzékenységbe kellett ütköznie s oly sok éven át tartósan még sem haragított senkit sem magára. Amellett ráért még festeni is és bámulatosan sokat festett. A külföldi nemzetközi tárlatok magyar osztályait és a vidéki kiállításokat is ő rendezte. A művészekkel és a közönséggel a társulat nevében ő érintkezett legtöbbet, ő fogadta és kalauzolta a társulat kiállításainak illusztris vendégeit. A szeretetreméltó megjelenése lassanként az országos magyar képzőművészeti társulat fogalmának megtestesítője lett." Telepy szülővárosa meghívásának eleget téve jött az 1860-as években Debrecenbe, amikor 1865-ben elvállalta az új debreceni színház színpadnyílás feletti területének díszítését. A Színházi Bizottmány felkérésére hét színészportrét festett: Szerdahelyi József, Megyery Károly, Fáncsy Lajos, Kán törné Engelhardt Anna, id. Lendvay Márton, Szentpétery Zsigmond és Udvarhelyi Miklós arcképét. Ugyancsak tőle származott a Szibillát ábrázoló előfüggöny, amely elpusztult.

10 Az 1865-ös munka során bizonyára megismerhette Debrecen vezetőit s kedvet érzett arra, hogy megtegye a lépéseket a Társulat debreceni tevékenységének, kapcsolatainak szélesítésére. Így jöhetett létre az 1871-es kiállítás, amelynek szinte minden eseményén jelen volt Telepy. Ha összegezni akarjuk az 1871-es kiállítás tanulságait, egyáltalán az 1871-es év képzőművészeti eseményeit, elmondhatjuk, hogy kivételesen eredményes, de elszigetelt kezdeményezés volt a kiállítás és a Csokonai-szobor avatás. Valami megindult: a közönség és a város vezetőinek érdeklődése, de ez alábbhagyott. A művészek eltávoztak Debrecenből, nem tudtak itt megélni, nem volt megrendelés. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években kezdődött ismét fellendülés, amikor megjelent Tóth András szobrász, illetve Debrecenbe jött több freskó festésére Mirkovszky Géza. A kiállítások terén azonban — kivéve egy 1882-es szerény kezdeményezést — csak a XX. század elején következett be az 1871-eshez hasonló eseménysor, amikor az 1901-ben alakult Műpártoló Egyesület a Nemzeti Szalonnal közösen, majd önállóan rendezte tárlatait. 10 Telepy Károlyról ld. Telepy Katalin monográfiáját (Bp. 1980.). A debreceni színházban levő festményeiről Sápi Lajos írt: „Alföld" 1968. 7. sz. 86—87. 532