A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1871. évi debreceni kiállítása

alatt húszan léptek be a Társulatba. 1177-en váltottak jegyet, 455 tanuló és régi társulati tag jött ingyen jeggyel, az ossz látogatói létszám így 1632 volt (Debrecen lakossága ekkor 40 000 volt).

4 A bizottság és Telepy is nagyra értékelte a siker,t s benne „Debreczen város közönsége míveltségének, szép és nemes iránti fogékonyságának elismerést érdemlő megnyilvánulását s a tudomány és művészet felvirágzása érdekében sokszor tanúsított hazafias buzgóságának újabb jelét" látta. Értékelésük igaz és helytálló volt, hiszen egy folyamat, egy sorozat bizonyította a fejlődést az Emlékkert Társulat megalakulásától (1861), az Izsó-féle Csokonai-szobor felavatásáig (1871). Kik voltak a kiállítás szervezői, a bizottság művésztagjai? A lengyel származású Burszky István életéről viszonylag keveset tudunk. Tűzmesterként szolgált a katonaságnál, majd visszatért Debrecenbe a hatvanas években. Feleségül vett egy özvegyasszonyt, Sipos Juliannát, s annak Sipos Gyula nevű fiát is tanította a festésre. Tanítványa volt még Hódy Gyula és Sárváry Lőrincz. Említésből ismerjük „Parasztpár" (1861), „Rab a börtönben", „Utolsó óra" (1862) című műveit. Debrecenben 1861-ben készítette Boros Sándor és felesége portréját. „Krisztusfej" és „Bűnbánó Magdolna" című ovális formátumú festménykettőse valószínűleg oltárképnek készült eredetileg. Lemásolta Orlai Petrich Soma „Petőfi Debrecenben 1843-ban" című olajképét. Műveinek egy része a Déri Múzeum tulajdonába került, de debreceni családok is őriznek tőle egy-egy darabot. Komlóssy Artúr tulajdonában volt pl. „Hortobágyi tájkép"-e, „Deák Ferenc arcképe" és egy csendélete, a Református Kollégiumban pedig Nagy József kereskedő arcképe 1872-ből. 1862-ben és 1863-ban Gyulai Ernővel együtt szerepelt azon a kiállításon, amelyet részben csendéletekből, tájképekből rendezett a Kertészeti Tanoda. 1865-ben debreceni lakosként jelentkezett a Képzőművészeti Társulatnál, mint „műfestő". Résztvett az 1865-ös Vigadó-beli tárlaton és a Társulat 1871-es kiállítására is küldött képet, 1872-ben pedig a régi Műcsarnokban rendezett első kiállításra, — sorsolásra ajánlott fel egy művet. Ugyancsak küldött egy festményt az 1867-es párizsi világkiállításra, majd az 1873-as bécsi világkiállításra többet is. 1870-ben Blaháné arcképét festette, s eladásra szánt csendéleteit a Polgári Kaszinóban állította ki. Vállalt kisebb megbízásokat, iparosmunkát is: 1871-ben pl. a köröstarcsai dalárda zászlóját festette ki. Az idős művész megélhetési gondokkal küszködött. Nem csoda, hogy egy ismeretlen levélíró így figyelmeztette Debrecen közönségét: „Van nekünk egy derék festészünk: Burszky István, egyéb hibája sincs, minthogy — magyar. Ne majmoljuk mindig az idegeneket, pártoljuk saját véreinket". A „Debreczen" című lap örömmel közölte 1875-ben, hogy „a színház festőjéül Burszky István ma szerződött, örvendünk, hogy a színház ily jeles erőt nyert meg e szakra". Nem sokáig dolgozott e tisztségében, elmeállapota megromlott. 1876-ban, vagy 1877-ben Budapestre vitték az irgalmas barátok kórházába, ahol 1877 márciusában meghalt. A debreceni róm. kat. templomban 1877 augusztusában gyászmisét tartottak emlékére.

5 Jóval kevesebbet tudni a másik három festőről és a két fényképészről. Pollay József (kb. 1826—1895) valószínűleg rövid ideig élt Debrecenben, mert sem magán-, sem közgyűjteményben nincs festménye, kivéve a Szent Anna-templom egyik mellékoltár képét, az 1871-es szignálású „Szent család menekülése" című olajképét. Azt tudjuk róla, hogy 1858—59-ben pár hónapig szabadkézi raj4 Az 1871-es kiállítást ismertette a Vasárnapi Üjság 1871. évf. 225. és 565. lapja, valamint a „Debreczen" 1871. okt. 7-i, 9-i, 18-i, 19-i, 25-i száma. 5 Buszky Istvánról a Szentiványi adattár őriz adatokat. F. I. cikke a „Művészet" 1908. 207—08. olvasható. Újsághírek: „Hortobágy", 1862. 42. sz. és 1863. 198., „Debreczen" című lap 1870. ápr. 6-i, júl. 7-i, 1871. júl. 27-i, máj. 13-i, 1872. júl. 23-i és júl. 25-i, 1873. márc.20-i, 1875. nov. 29-i, 1877. máj. 29-i és aug. 27-i hírei. Ezeket az adatokat dr. Somlyai József bocsátotta rendelkezésemre. 530