A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Néprajz - V. Szathmári Ibolya: A kendertermeléssel és megmunkálással kapcsolatos szokások és hiedelmek Hajdú-Bihar megyében

V. Szathmári Ibolya A kendertermeléssel és -megmunkálással kapcsolatos szokások és hiedelmek Hajdú-Bihar megyében Néhagyományunk mint minden, a paraszti életben fontos szerepet játszó dolog és jelenség köré, így a kender termelése, feldolgozása és felhasználása köré is egy sajátos, szokás- és hiedelem-hagyománykört hozott létre, alakított ki hoszszú idők során. A kender termeléséhez és megmunkálásához fűződő szokás- és hiedelemanyagot vizsgálva Hajdú-Bihar megyében megállapíthatjuk, hogy azok többsége a közösen végzett munkák köré csoportosul. Ez érthető is, hiszen a közös munkaalkalmak a munka mellett legtöbbször egy másodlagos funkciót is betöltöttek — ismerkedési alkalmak, szórakoztató együttlétek, összejövetelek stb. voltak —, s mint ilyenek, tág lehetőséget biztosítottak egy gazdag hagyománykör kialakulásához. Ugyanakkor a kender nélkülözhetetlen voltát bizonyítja az, hogy elvetésétől a feldolgozás utolsó mozzanatáig a szokások és hiedelmek egész sorát hagyományozta hosszú időn át. Hajdú-Bihar megye területéről ezideig csupán részletközlések jelentek meg a kendermunkával s az ahhoz fűződő hagyománykörrel kapcsolatban.

1 Közleményünkben az említett témakör Hajdú-Bihar megyei hagyománykörének összefoglalására törekszünk. Munkánk során a helyszíni gyűjtéseken túl nagy segítségünkre voltak a már megjelent részközlések s az adattári feldolgozások egyaránt.

2 A kender elvetéséhez fűződő s a termést befolyásoló hagyománykör A kender elvetésének idejét néphagyományunk általánosabb és konkrétabb formában egyaránt meghatározta. „Akkor vetik a kendert, ha a mezítlábas ember talpát már megmelegítette a föld" (Tiszagyulaháza), máshol pedig úgy tartják, hogy „Zsófia-napkor a legjobb vetni a kendert, mert akkor lesz a termés a legnagyobb" (Polgár). Általánosan ismert és elterjedt, más terményekkel kapcsolatban is alkalma1 Papp József: A kender szerepe Tiszacsege társadalmi életében. DMÉ 1973 (1975) 243—257. Sass József né: A kender termelése és feldolgozása Fülöpön. In.: Hortobágytól Sárrétig művelődési mozgalom füzetei 1. (Debrecen, 1980. 186—231. Adattári gyűjtések: DMNA (Déri Múzeum Néprajzi Adattára). DMNA 1571/76 — DMNA 1794/77 Berettyóújfalu — DMNA 11/8—70 Sáp — DMNA 1238/75 Tiszagyulaháza — DMNA 725/70 Bakonszeg — DMNA 1755/79 Fülöp — DMNA 11/6—70 Kötegyán — DMNA 11/7—70 Sarkad — DMNA 11/1—70 Monostorpályi — DMNA 1759/79 Ártánd — DMNA 1301/71 Nagyléta — DMNA 1300/71 Görbeháza — DMNA 1431/75 Nyírábrány — DMNA 1686/77 Derecske — DMNA 1300/71 Polgár — DMNA 11/4— 70 Konyár — DMNA 1151/70 Tiszacsege — DMNA 1300/71 Egyek — DMNA 1837/ 80 Fülöp. A továbbiakban az adattári gyűjtésekből származó adalékokat a szövegben zárójelbe tett helynév jelzi. 2 Gyűjtéseink vannak: Ártándról, Bakonszegről, Berettyóújfaluból, Biharugráról, Egyekről, Esztárról, Fülöpről, Görbeházáról, Konyárról, Körösszakálról, Kötegyánról, Monostorpályiból, Nagyiétárói, Polgárról," Sarkadról, Sápról, Tiszagyulaházáról, Tiszacsegéről, Űjszentmargitáról, Újtikosról, Zsákáról. 499