A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Nyakas Miklós: A debreceni nyomdászok szerepe a magyar nyelvű nyomdász szaklap megteremtésében

nését, illetve a Typographia létrejöttét, amely az említett két egylet fúzióiából létrejött Budapesti Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyesülete hivatalos lapja lett (1869), s amely két nyelven, magyarul és németül jelent meg. Ez meg is felelt a budapesti nyomdászok akkori nemzetiségi összetételének. A Typographia — mint a budapesti egylet hivatalos lapja — fontos szerepet töltött be abban a küzdelemben, amelynek során a nyomdászok munkaadóikkal folytatott küzdelemben jelentős szervezettséget értek el, s gyakorlatilag a munkásosztály legöntudatosabb, s tegyük hozzá, legjobban fizetett rétegévé válhattak.

5 Nem elhanyagolható szerepet játszott ebben az a tény, hogy a Budapesti Nyomdászok és Betűöntők Egyesülete a német munkásmozgalom emlőin nőhetett naggyá, s annak szellemi és politikai magatartását tette magáévá. A német származású munkások szerepe a magyarországi munkásmozgalomban, s a nyomdaiparban különösen lényegében véve kettős volt. Egyrészt szoros szálakkal kötődtek az akkori Európa leghaladóbb mozgalmához, a német munkásmozgalomhoz, ugyanakkor viszont részint német származásuk miatt, részint pedig azért, mert szakmai tudásuk révén a munkásarisztokrácia soraiba emelkedhettek, a magyar valóságtól, de a magyar szaktársaiktól is elszigetelődtek. A kiegyezés utáni évtizedekben aztán a nyomdaipar terén is változott a helyzet. Az egyre inkább kibontakozó magyar nacionalizmus légkörében hovatovább tarthatatlanná vált az a helyzet, hogy egyes vezető férfiak magyarul ne tudjanak, a nyomdászati szakirodalmat német nyelven műveljék, s lenézően kezeljék szakmai tudásban talán alacsonyabb szinten álló magyar szaktársaikat. Mind több és több objektív ok szólt a német hegemónia megtörése mellett. így például egyre gyarapodott a magyar származású munkások számaránya, s egyre több lett az elmagyarosodó német is, akik nemzeti türelmetlenségben a született magyarokon is túltettek. Feltétlenül számításba kell vennünk, hogy ekkortájt indult meg a vidéki nyomdászok szervezkedése is, s bár hivatalosan a budapesti egylet belső életébe nem szólhattak bele, ténylegesen olyan erkölcsi pressziót jelentettek, amelyet nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A vidék nyomdásztársadalma ugyanis döntő hányadban magyar jellegű volt. Debrecenben például a Debreceni Könyvnyomdászok és Betűöntők önsegélyező Egylete már tíz évvel a pesti után, 1872-ben megalakult, a következő évben pedig létrejött az önképző Kör is.

6 Mindezek a tények hovatovább egyre nagyobb feszültségeket teremtettek a budapesti nyomdásztársadalmon belül, s az idők folyamán a Typographia magyar és német része között a véleménykülönbség bizonyos kérdésekben egyre nagyobb lett, sőt az is előfordult, hogy a lap két része egyazon számon belül egymással vitatkozott. Egyre világosabban kibontakozott az egymással szemben álló két párt, a magát ,,nemzeti"-nek nevező magyar tábor, s az eddigi helyzetet változatlanul fenntartani akaró „függetlenek", a német származású munkások csoportja. A nemzeti párt azzal érvelt, hogy ők elsősorban magyarok, szívügyüknek tekintik tehát azt, hogy az egylet lapja magyar nyelvű legyen, az ügyintézést magyar nyelven folytassák, ezért a német hagyományokkal szakítani kell. Ezzel szemben az ellentábor legfőbb érve annak hangoztatásában rejlett, hogy ők mint munkások nemzetköziek, nem tartoznak tehát egyetlen nemzethez sem, s így nem hajlandók tért engedni a magyarositási törekvéseknek.

7 Kétségtelen, hogy politikai fejlettségüket tekintve a függetlenek érvei magasabb szinten állottak, hiszen magukat szocialistáknak és nemzetközieknek tar5 Uo. A kiegyezés utáni első árszabályt kemény küzdelemben 1872-ben vívták ki a budapestiek. Nemzetiségi ellentétnek ekkor híre ;;em volt. 6 Horovitz Zsigmond: A Debreceni Könyvnyomdászok és Betűöntők Önsegélyező Egylete fönállásának húszéves története. Typographia, 1893. jún. 2. XXV. évf. 22. sz. 1—2. 7 Vö. pl. A tett beszéljen. Ny. K. 1883. júl. 1. I. évf. 3. sz. 1. „ne légy magyar, a munkásnak nincs nemzetisége" és Uo. jún. 1. „És ki ez 'a munkásnak nincs hazája, nemzetisége' — féle tanthirdetők? Németek!" 430