A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Nyakas Miklós: A debreceni nyomdászok szerepe a magyar nyelvű nyomdász szaklap megteremtésében

Nyakas Miklós A debreceni nyomdászok szerepe a magyar nyelvű nyomdász szaklap megteremtésében Ismeretes, hogy a magyarországi nyomdaiparban, mint általában oly sok hazai iparágban, a német nemzetiségű szakmunkások, akik részint hazai születésűek, részint pedig bevándoroltak voltak, olyannyira fontos szerepet játszottak, hogy mesterségszavaink döntő hányada német eredetű volt, s részben még ma is az.

1 Hogyan alakult ki mindez? Ha a nyomdaiparra vetjük tekintetünket, azt láthatjuk, hogy a nyomdaipari munkások legfontosabb szervezete, a budapesti Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyesülete, amely később országos szervezetté fejlődött, két egylet, a Segélyező- és az önképző Egylet fúziójából jött létre. Időben először a Segélyező Egylet alakult meg 1861-ben, s ide kötelessége volt belépni minden Pesten vagy Budán munkát vállalt szedőnek vagy nyomónak. Az egyletet a nyomdatulajdonosok is támogatták. Az Önképző Egylet 1865-ben alakult meg Pesten, s célként a nyomdászok szakmai és kulturális fejlődését tűzte ki.

2 A csírák tehát még a kiegyezés előtt jöttek létre, s a korabeli viszonyokat ismerve tudjuk, hogy ekkor a nyomdaiparban olyan pangás volt, amely a magyarországi születésű nyomdászok munkavállalását is nagyban megnehezítette. Ekkor tehát még szó sem volt német nyelvterületről történő nagyarányú bevándorlásról, s pontosan ezért az említett két egyletet is magyarok vagy magyarországi születésű németek alapították. Bizonyítja ezt az, hogy az Önképző Egylet ekkor huszonnyolc magyar nyelvű és tizenkét német nyelvű újságot járatott, s az első évben nyolc magyar és három német nyelvű felolvasás hangzott el. Nem érdektelen tudnunk azt sem, hogy az első magyarországi nyomdász szaklap — a Gutenberg — magyar nyelvű volt, s két évig, 1866-tól 1868-ig jelent meg, s szerkesztője is magyar nyomdász, Tóth István volt.

3 Érdekes módon, pontosan a kiegyezés után változott meg a helyzet a német nemzetiségűek javára. Az történt ugyanis, hogy az 1867-es koronázás után a nyomdaipar terén is olyan konjunktúra következett be, amely a szakma történetében eleddig példátlan volt. A szakmunkások szinte kizárólag német nyelvterületről érkeztek, s e tény a nyomdászok nemzetiségi összetételét alaposan megváltoztatta.

4 E tény vonta maga után a magyar nyelvű Gutenberg megszű1 Lásd pl. a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére Frecskay János által összeállított Mesterségek Szótára c. sorozatot. V. ö. Rézler Gyula: A magyar nagyipari munkásság kialakulása. 1867—1914. (Bp. 1945) 2 Szabó Elek: A ránk szórt vádak. Nyomdászok Közlönye (A továbbiakban Ny. K.) 1883. nov. 16. I. évf. 12. sz. 1. p. 3 Sz. E.: Még valamit az önképző egylet alapításáról. Ny. K. 1883. dec. 1. I. évf. 13. sz. 3. p. A Gutenberg-t Egerben szerkesztették, illetve adták ki. 4 Az 1848-ban fennállott 61 magyar lap az önkényuralom időszakában 12-re olvadt. A helyzet 1866-ban javult lényegesen, amikor Budapesten 17, vidéken pedig 105 lap működött. A magyar lapok száma 1867-ben 119, 1879-ben pedig már 321 volt. Vö. Láng J. János: Elmélkedések március tizenötödikéről a mi szempontunkból. Felolvasás a Társas Körben. Ny. K. 1885. máj. 1. III. évf. 9. sz. 2—3. p. 429