A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Komoróczy György: Debrecen peremkerületének kialakulása 1848-ig

lett az egyre súlyosabb infláció időszakában — 1811—1815 között — a falvakból nehezen toborozhatott, viszont a cívisek és a közösség szükségletére a folyamatos fakitermelés állandó kényszerként jelentkezett; ugyanakkor a nagyerdőt kezdték árkokkal körülvenni a vadak elleni védekezés céljából, de nyáron aratási és cséplési feladatok is mutatkoztak a közösségi birtokokon, maga az erdőtelepítés is tervszerűbbé vált 1817 óta stb. Ezek fokozták a munkaerőigényt s ez a körülmény többszörösen felvetette a robotkötelezettség bevezetésének szükségességét. Először 1813. május 5-én vetődött fel annak a gondolata, hogy a gazdák „ne taxát, hanem... legalább 16 napot, hogyha pedig lakót tartanak 10 napot szolgáljanak." Júl. 7-én már az érdekeltek tudomására hozták, hogy a jövőben munkával kell a házhelyért fizetniök. De az érdekeltek korán, már szept. 6-án tiltakoztak az új módszer és megterhelése ellen, hiszen a robotnapokon saját foglalkozásukat kell elhanyagolniuk s emiatt kenyérkeresethez sem juthatnak. A tiltakozás azonban hiábavaló volt: a döntést a kir. biztos, a szenátus által nem kedvelt Ibrányi is jóváhagyta. A külsősoriakat személy szerint szólították fel nyilatkozattételre s nagyobbszabású utcagyűlésen döntöttek saját állásfoglalásukról. 1815. júl. 8-án a Cegléd-u. hóstáton a 164 háztulajdonos közül csak 40 vállalta a munkát, 81 megtagadta, a többi meg sem jelent. Az akkor megjelent 136 lakót meg sem kérdezték, azoknak nem volt telkük, tehát taxát illetve megváltást sem kellett téríteniök.

61 A robotkötelezettséget 1815. aug. 22-én a helytartótanács is jóváhagyta. A kir. biztos szept. 6-án azon az állásponton volt, hogy a kérdés „a város földesúri jussaiba" tartozik, tehát neki nincs beleszólása, tőle az érdekeltek e vonatkozásban hiába is kérnek támogatást. A taxások mesterségükre, hozzá nem értésükre hivatkoztak, sőt a Piac-u.-ban dec. 7-én kijelentették, „ők sohasem szolgálnak, inkább a házok nélkül is el lesznek."

62 A forrásokban megtalált többszörös tiltakozás után a helytartótanács 1823. okt. 7-én oly értelemben rendelkezett, hogy a közben 16 Ft-ra emelt taxa megváltási összege négy öl fa kivágása és gallyazása marad. Elrendelte azt is, hogy akik a munkát nem tudják elvégezni, azok maguk helyett saját költségükön fogadjanak napszámost, de a feladatot teljesíteni kell. A már említett Komlóssy 1828. febr. 28-án világosan kifejtette, hogy a 16 robotnapot „kell radicaltatni, a város ahoz vetheti a hátát s van arra jussa, mint földesúrnak, hogy a dologtehető külsővárosi lakosokkal akár favágásban, akár kaszálásban, akár másban a 16 napszámot in natura ledolgoztassa", a munkaképtelenekkel pedig külön egyezzen meg. A helytartótanács szerint „van a magistratusnak jurisdictioja s activitasa mindazokat megzabolázni", akik nem engedelmeskednek.

63 1829. május 1-én a közgyűlés ismételten döntött afelől, hogy a hóstátiak évi 16 napszámot kötelesek teljesíteni; mást igen, de maguk helyett gyermeket nem alkalmaznak, mulasztás esetén még egy többletnappal szolgálnak. Teljesítményüket minden vasárnap kötelesek a külsővárosi gazda előtt feljegyeztetni. A nyilvántartókönyvet „robotkönyvnek" nevezték s ennek egy példányát a kül61 IV. A. 1004/4. Prot, commission. 1813. máj. 5. pag. 37., 198.; 1011/k 77. 77. ftsz Rel. 596/1815. júl. 8. 62 HBmL IV. A. 1005/3 ftsz 95/1826. febr. 26. visszamenőleges ismertetés; lásd uo. Prot, commission. 1818. jan. 22., pag. 245—250. További adatok: uo. 1004/4 Prot, commission. 1815. szept. 6. pag. 198—202, és 1005/3. 1818. jan. 22-én Num. 3., IV. A. 1011/k 80. ftsz Rel. 2/1817. jan. 7. uo. 77. ftsz Rel. 596/1815. jól. 9., uo. 79. ftsz Rel. 567/1816. dec. 1., valamint Concept. 73/1824 és Rel. 95/1826. 63 HBmL ÍV. A. 1011/k 116. ftsz Rel. 99/1826., és 95/1826. febr. 26., IV. A. 1006/1 Prot, commission. 1828. jún. 25. pag. 311-től. A követi jelentést idézi Komoróczy Gy.: Reformkori Debrecen i. m. 178. 404