A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Sápi Lajos: Építési szabályrendeletek keletkezése Debrecenben

fentebb említett tervezetet újra átnéztem, áttanulmányoztam ... véleményem szerint ezen szabály rendeleti tervezet még ma is egészen nem csak teljes összhangban áll a tűzrendészeti kormányrendelettel, hanem több olyan kérdést is meg fog oldani, melyek városunk fejlődésére jelentékeny hatást fog gyakorolni, sőt jelentékeny hatása pár évtized múlva közegészségügyi tekintetből is igen érezhető leend." %, felterjesztésből kitűnik, hogy Debrecen élve a már korábban visszanyert önkormányzati jogával — figyelembe véve ugyan az ország más városaiban alkotott rendeleteket —, sajátos jellegéhez és helyzetéhez alkalmazkodó önálló építési szabályrendeletet kívánt Debrecen részére megalkotni. Az „építészeti és szépítészeti bizottság" — amelynek elnevezését időről időre módosították — az 1889. február hó 16., 19., 22. és május hó 8-án tartott üléseiről felvett jegyzőkönyv „Kivonat"-a arról számol be, hogy $71 fi „Olvastatott a mérnöki hivatal által szerkesztett • sz. tanács végzéssel 1888 véleményezésre kiadott „középítési szabályrendelet tervezete" ... stb. A tervezetet elfogadták és az jogerőre emelkedett." A szabályrendeletet e végzés ellenére a városi tanács nem fogadta el. Sőt az építési és szépítészeti bizottság új építészeti szabályrendeletet készített, amelyet 1889. május 14-én már tárgyalás alá is vettek E javaslatok és rendeletek halmazából világosan kirajzolódik az a forrásban levő hangulat, amely egy átfogó építési szabályrendelet iránti szükséget eluralta. Korábban az 1886-ban kiadott és érvényben levő „építési rendszabályok" általában csak a meglevő és kijelölt beépítési terület műszaki igazgatásával foglalkozott, így az egyre fokozódó külső területek beépítésének megfelelő irányítására 1897-ben az előző építési szabályok kiegészítésére újabb „Szabályrendeletet" adtak ki. Figyelemmel az 1774-ben kiosztott 70 négyszögöles kis méretű újsorosi taksás telkek beépítésével kialakult egészségtelen, zsúfolt település hátrányaira, az új kiegészítő szabályrendeletben a város vezetősége már előírta az építésre alkalmas telekméretek alsó határát. Ez a rendelkezés lényegesen meghaladta az eddig alkotottt építési szabályokat, illetve azok igazgatási szellemét. A taksás telkek 70 négyszögöles területével szemben a város belterületéhez csatolt újabb építési területeken a lakóházépítés céljára alkalmas telkek alsó határát már 300 négyszögölben határozták meg úgy, hogy a szélessége 10 ölnél, mélysége pedig 20 ölnél kisebb nem lehet. Sőt a telekméretek alsó határának betartását előírták a város belterületén megosztásra kerülő régi házhelyeknél is. A keletkezésének idején jó szándékkal életre hívott taksás telkek egészségtelen, zsúfolt beépítésén okulva a szabályzatban előírták, „hogy földszintes házaknál az építési telkeknél legalább 25%-a, emeletes házaknál pedig legalább 30%-a udvarnak hagyassák fenn".

17 Az évszázadokon keresztül szinte változatlan határok között élő város zártságát feloldva — a város árkán kívül elterülő telkek építési célokra történő felosztásával — 1774-ben elindították Debrecen területi növekedését. A város építési területének ez a növekedése oda vezetett, hogy a lazán beépített részekkel Debrecen ősi városközpontját véve alapul a város területe az 1890-es évekre — egy évszázad alatt — több mint tízszeresére növekedett, amíg lakosainak száma alig érte el a háromszorosát. így a gyarapodással a beépítés laksűrűsége teljesen fellazult. A városiasodási törekvés végrehajtása lehetetlennek látszott. Felismerve a város irányt vesztett fejlődését; Aczél Géza és Hathy Kálmán, a város műszaki osztályának akkori vezetője és főmérnöke 1898—99-ben a város egész beépítési területére új rendezési, illetve illetve szabályozási tervet készített. E tervezet a lakosság körében igen vegyes érzelmeket váltott ki, mivel rendelkezéseivel sok tulajdonost anyagilag is érintett. Így a bizottsági közgyűléshez be17 Sápi i. m. 70. Debrecen szabad királyi város 285/12765—1897 bkgy. sz. Szabályrendelet az építési szabályok kiegészítésére. 381