A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Sápi Lajos: Építési szabályrendeletek keletkezése Debrecenben

terjesztett szabályozási javaslat — az egykori feljegyzés szerint 33 nem és 47 igen szavazat után — „tudomásul vétetvén, miután az abban foglalt indokolást a bizottsági közgyűlés mindenben osztja, a bemutatott város szabályozási tervet érdemi tárgyalás alá veszi és határozatilag kimondja, hogy a bemutatott tervezetet a város a jövő fejlődésének biztosítására alkalmasnak és megfelelőnek tartja, azt minden részleteiben elfogadja, az elfogadást igazoló záradékot magára az eredeti tervre rávezettetni rendeli, s utasítja a Tanácsot, hogy ezen elfogadott szabályozási tervek kormány hatósági jóváhagyása után, az ezen tervnek megfelelően kidolgozandó új építési szabályrendelet tervezetét bizottsági és tanácsi előzetes tárgyalások után javaslata kapcsán az 1900 évi Május hóban tartandó közgyűlésen tárgyalás végett terjessze elő."

18 A város műszaki osztálya még 1899-ben elkészítette az új építési szabályzatot is a tervtárgyalásokkal egy időben és felterjesztették jóváhagyás céljából, de a belügyminiszter több kifogást emelve 1903-ban közölt leiratával azt nem fogadta el. Így teljesen átdolgozva — a többi magyar városokban és a fővárosban már kiadott vagy készülőben levő építési szabályrendeletek ismeretében — új rendezési és szabályozási tervet készítettek az időközben felmerült észrevételek figyelembe vételével 1907-re, amelyet ismételt hosszas tárgyalások után jóváhagyva 1909-ben fogadott el a városi tanács 204/8787—1909 bkgy számú határozatával.

19 Ez a szabályzat — amely függelékében az erőműtani számításokhoz szükséges adatokat és előírásokat is tartalmazta — már 335 §-t foglalt magába. Az építési előírásokat az elfogadott szabályozási tervben rögzített I. és II. építési övezetekre kimunkálva tartalmazta. Részletesen kitért az építők és építtetők jogaira és kötelezettségeire is. A szokásjogot figyelembe véve, mint a közös határfal és kerítés hovatartozandóságának, valamint a karbantartási kötelezettségnek a megállapításánál figyelemre méltó gondossággal és a város jellegének megfelelően készítették el a szabályzat előírásait. A későbbi időkben készült újabb szabályozási és rendezési tervek elfogadása, valamint alkalmazása ellenére — bár azok lényeges változásokat, valamint a fejlődés megkívánta módosításokat tartalmaztak — kisebb kiegészítő változásoktól eltekintve ez a szabályzat volt használatban az általános érvényű, Országos Építési Szabályzat 1961. július 1-i hatályba lépéséig, amelyet a 12/1980. ÉVM számú rendelet követett. Az 1956ban megszűnt tanácsrendeletekből egyedül ez a szabályzat maradt érvényben, külön rendelkezés alapján — mivel az Országos Építésügyi Szabályzat megjelenéséig Debrecenben az építési rendeletek terén ez volt az egyedüli jogforrás. Időközben a város fejlődésének előmozdítására Borsos József, a városi műszaki osztály akkori vezetője, 1929—30-ban újabb, átfogóbb és részletesebb városrendezési és szabályozási tervet készített, amely már három különböző építési övezetet határozott meg. Azonban a nagyarányú változások ellenére esetenként csak kiegészítő rendelkezések jelentek meg az építési igazgatás zavartalan biztosítása érdekében — mint a temetkezési és sírboltépítési rendszabályok — de az alapot jelentő 1909. évi debreceni építési szabályrendelet változatlanul tovább élt. 18 HBmL Tanácsi jegyzőkönyvek 169/11694—1899 bkgy. 19 HBmL Tanácsi jegyzőkönyvek 204/8787—1909 bkgy. 382