A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Történelem - Sápi Lajos: Építési szabályrendeletek keletkezése Debrecenben
lönösen pártolandja; ellenben a felvállalt munkát rendetlenül, hanyagul, vagy rosszul készítőket maga eleibe rendelendi, meginti; és ha a megintés siker nélkül maradna, a körülményekhez képpest, megfenyítés végett a Törvényszék eleibe állítandja. 13. or Az építtető tulajdonosok, és az illető mester emberek között akár az építési munkának rosszasága, akár az alkudt bér, vagy Árjegyzéki követelés eránt keletkezhető, minden kérdések, jelen szabály erejénél fogva, szinte az építéssi Bizottmány közvetlen elintézése alá tartoznak; fennmaradván a Bizottmány határozatával meg nem elégedő félnek a tanácshozi folyamodás, és félj ebb vitel útja. 14. er Elhagyatott roskadó állapotba lévő házak a város dísztelenítésére, tűzveszélyi tekintetből is, megszenvedhetők nem lévén, a Bizottmány olyatén háznak tulajdonosát, az illető utzabeli Tanácsnok által, először meginti, hogy egy évi határidő alatt, vagy építse fel házát, vagy adja el, ha pedig ezen megintésnek foganatja nem lenne, egy év eltelte után, kérdéses épületet megbecsülteti; 's annak mi karbani létét, a Becslevél bemutatása mellett, a Tanácsnak feljelenti mely esetben a Tanács jelen szabálynál fogva, az olyatán háznak telekjével együtti eladására a tulajdonost tiszti hatalommal kényszerítheti, sőt árverésen is eladattathatja. Végezetül 15. ör A szépítő Bizottmány felügyelési körére tartoznak átaljánosan mind azon tárgyak, melyek e város kül díszének emelését, utzák 's épületek csinosságát, járdák, sétatérek rendezését, csatornák készítését, egyszóval az építkezési rend és ízlés terjesztését illetik. Mely szabályalakú Utasítás a helybenhagyás után elegendő példányokba kinyomatandó, és ekép köztudomásra teendő lenne." 11 A gondosan megfogalmazott javaslat mint látni fogjuk ekkor még sajnos nem vált valósággá. Ugyanis ebben az időben már országos mozgalom indult az Ipar Egylet megalakítására, amely rendezni kívánta a kézművesség jogi viszonyai mellett annak egységes adóztatását is. Ezért kérdőíveket küldtek szét az ország céheihez, a valóságos állapot megismerésére, így a „helybeli becsületes kőműves céhhez" is, amelynek akkori céhmestere a jelentésében többek között az alábbiakat fejtette ki: „Városunkban az építészet felvirágzására legsürgősebb óhajtandókk a' Szépítési bizottmány jelállítása, mellynek nem létét fájdalmasan nélkülöztük eddig is — főleg az befolyásánál fogva, melyet az építészetben ízlés nemesítésre, mint szinte az épületeknek egésségi 's biztosítási tekintetben — czélszerűbb szerkezetére — működni más városokban — hol illyesek léteznek — tapasztaljuk. — Ennek felállítása által — reményijük — elenyészne 's teljesítve lenne azon óhajtásunk, mi szerint azon rendetlenségek elhárítására, mellyek jelenleg az építkezésben — legényeink önkényes 's törvénytelen — minden terv nélküli vállalataik által történnek — 's mellyek miatt a' mesterek részint vállalatuknak teljesíthetése, részint nagy adójuk lefizethetése iránt — a legkétségesebb 's mindig függő körülmények közzé szorulnak, — ezeknek elhárítására óhajtanánk: egy oly bizottmány létesítését, mellynek minden új, 's nagyobb szerű újításoknál — beadandó terv nélkül — meg nem engedése — tisztében állana, 's a', midőn is minden oly tervet, melly nem rendes mestertől való, vissza utasítana; melly egyedüli mód által véljük legényeink fékezhetetlen kicsapongásainak egy részről gátat vetni, más részről az építések körül történő számtalan vissza éléseket és rendetlenségeket, sikeresen orvosolni.— Debreczenben február 27 kén 1847" 12 11 HBmL Jelentés 466/1846 12 Sápi Lajos: „Névtelen építők" kéziratban 378
