A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Sápi Lajos: Építési szabályrendeletek keletkezése Debrecenben

Az országos ipartörvény megalkotása körül mutatkozó egyre nagyobb területeket felölelő tevékenység, valamint a közben lezajlott szomorú végű 1848— 49-es szabadságharc eseményei az új építési szabályrendelet megalkotását egyre jobban elodázta. Ezért a még mindig a régi szabályrendelet szellemében működő iparosok és hivatalok a korábbi panaszok megszüntetésére képteleneknek bizonyultak. Így a szabadságharc után előállott önkényuralom alatt az önállóságától megfosztott városban a kormányzat által kinevezett Csorba polgármester 1854. március 15-én az alábbi szűkszavú „Hierdetés"-t tette közzé az építés körül mutatkozó rendellenességek megszüntetésére:

13 „Minden fére értésnek elejét kívánván venni, értesítem e' város minden rendű lakossait, hogy 1-ör Senki se bátorkodjék új építést, vagy meglevő épületjén valamely tekintélyes változtatást tétetni addig míg szándékát rajzba nem foglaltatja, 's azt külön külön 6 kros bélyeges papíron 3 példányban folyamodvány ja mellé csatolva a' városi hatósághoz be nem nyújtandja, — mely után: 2-or A' hatóság szakértő bizottmányt küldend a' helyszínére, melly ott a' beadatni kellő terveket, minden viszonyok tekintetbe vételével meg vizsgálja, megállapodását jelentés gyanánt a' Tervekkel együtt a' hatósághoz vissza bocsátandja. 3-or Az építkezés mind addig míg a' beadott terveknek egyike helybenhagyással élnem láttatik, és az építtetni szándékozóhoz vissza nem bocsáttatik meg ne kezdessék, ellenkező esetben 50 pfrt pénzbírság fogja az illy eljárást követni; melly ha tűz avvagy élet biztonsági tekintetből veszélyesnek mutatkoznék, a' fent említett bírságon felül még büntető eljárást is fog maga után vonni. Debreczenben Martius 15-én 1854 Csorba m. k. Polgármester" A kiadott rendelkezés alapján az építkezések ellenőrzése most már valóban szigorúbb körülmények között zajlott le, amit a téglagyártás tárgyában közreadott 4911/854 számú „Körrendelet" is igazolt.

14 Az országosan is rendezést igénylő építési szabályrendeletek egységesítése érdekében a nagyváradi helytartósági osztály egy zsinórmértékül szolgáló német nyelvű utasítást adott ki 1854. okt. 10-én, amelynek alapján Csorba polgármester 1855. ápr. 13-án már egy részletesebb utasítást adott ki az alábbi szöveggel : „Tekintve azon hatályos befolyást mellyet az építkezések a' lakosok anyagi és szellemi kifejlődésére továbbá a' személy és vagyon biztosítására nézve gyakorolnak: A' m: évi márt: 15-i 2617 sz. a. nyomtatásban közzétett Szabályzat pótlékául a' n. tekintetű Cs. K. Helytartósági osztálynak 1854 évi 4382 sz. a. kelt rendelete alapján úgy az építkező lakosok mint az építő mesterek által szorosan fentartandó következő határozatok tétetnek közzé:" stb. A 6 pontban összeállított rendelkezés 1., 2., 3. pontjában az építkezés bejelentésével foglalkozik pénzbüntetés terhe mellett, míg a 4. pont a bevégzett munka bejelentését írja elő az építő és kivitelező egyetemleges felelőssége mellett. Az 5. pont előírja az épület befejezése után visszamaradt törmelék elszállítását, míg a 6. pont a kontárok távoltartásáról gondoskodik. Ezek az intézkedések bár új rendelkezéseket is tartalmaznak, de egyetemlegesen jelentkeznek az ország majdnem valamennyi településén a központi irányítás következtében. Az önkényuralom enyhülésével a város visszanyerte önrendelkezési jogát és Debrecen fejlődése új szakaszba lépett. Az 1872—73. években elkészült a város területének kataszteri felvétele, amely a régi sáncon belüli részeket mint belvárost 1 : 720, míg a régi árkon kívül fekvő területeket mint külsőségeket 13 HBmL Tanácsi jegyzőkönyvek 1106/a I. 2617/854 14 HBmL Tanácsi jegyzőkönyv IV, B. 1109/b. 4911/854 379