A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Sápi Lajos: Építési szabályrendeletek keletkezése Debrecenben

8. Sertésólat az utcai részen építeni nem szabad. 9. Trágyát az udvaron elásni nem szabad. 10. A telek hátulján levő kertet beépíteni nem szabad. 11. Szénát, szalmát csak az istálló vagy szín padlásán szabad tartani, lakóház padlásán nem. 12. Tűzifát nagy mértékben az udvaron tartani nem szabad. 13. Nádból, karóból kerítést és színoldalt készíteni nem szabad. 14. Épületet szalmával, gazzal, kóróval fedni nem szabad. 15. A szoros közökön nád ereszt az utcára készíteni nem szabad. 16. Szűk utcára nyúló házak fala legalább 8 láb legyen. 17. Szűk utcán a szemközti épület legalább 6 öl távolra fekhet. 18. A szabályokat be nem tartókat a szomszéd köteles bejelenteni. 19. Ha valakinek a házát a tűz tovaterjedésének megakadályozása végett lebontják, azt a tanács megtéríti."

5 A szövegezésből látható, hogy a város lakosságának súlyos anyagi nehézségei miatt ez az új szabályrendelet már szerényebb igényű, a lehetőségekből indul ki. Annak ellenére az 1805. június 12-i tanácsi jegyzőkönyv adatai szerint „Tapasztalja a Tanács, hogy az építkezés tervét nem mutatják be időben a rendelkezések ellenére. A tanács meghirdetteti, hogy a terv elbírálásáig senki a fundamentumhoz (alapozáshoz) ásáshoz ne fogjon, sem a tetőfákat ácsokkal fel ne szabassa, mert ami kára lesz magának tulajdonítsa. Az apróbb épületek is előre bejelentendők."

6 De nemcsak az építkezések bejelentésének az elmulasztásával, hanem a téglagyártás körül mutatkozó hiányossággal is kellett a tanácsnak foglalkozni, amint az kitűnik az 1805. dec. 11-i tanácsi jegyzőkönyvből, amely szerint „Kevés a tégla és a helybeli téglavetők rosszul dolgoznak ezért jövőben felhatalmaztatik, hogy mindenki választhasson, fogadhat magának akárhonnan téglavetőt, akár a maga szükségére, a felesleges téglát tőle illendő áron azon átvenni és elis adhatja. Csak magát a Désma miatt a Tégla Inspectornál jelentse be."

7 Az építkezések körül mutatkozó hiányosságok közel négy év múlva már arra kényszerítették a város vezetőségét, hogy 1808/600 tanácsi jegyzőkönyvi szám alatt szeptember 21-én egy sokkal gondosabban összeállított építési statútumot adjon ki, amelyet a fejlődés bizonyságára teljes terjedelmével az alábbiakban közlök: ,,Az ezután akárki által tejendő Építések körül megkívántató Rend tartások iránt ki dolgozott következendő Projectum olvastatott fel és hagyódott helyben. Az építtetés meg visgálására ki küldött Senator Uraknak ezeket kell meg jegyezni, hogy leg alább is az Építtető lerajzoltassa mit akar építtetni és azt az Instantia jávai (kérelmével) adja bé, hogy az Exmissus (kiküldött) utasítást vehessen a következőkre nézve, úgymint. 1. Minden birtokos a ki ujj épületet akar uttzára tétetni, oda szobát építsen, még pedig ha a hely és a Költség engedi, nem egyet hanem kettőt és ablakokat hagyjon rajta, azt pedig, hogy az uttzára kamarát építtessenek teljességgel meg nem kell engedni, mind azért, hogy az ollyan építés Városon illetlen, mind, hogy a Kamara Ember nélkül lévén, a rossz Embernek út mutatódik vélle a kiásásra és lopásra. 2. Ha az építtető háza körül görbeség van az Uttzán, és annak egyenesíttetését az Uttza tágassága meg engedi a szomszéd épületei is olyanok, hogy az egyenességhez képest kár nélkül vagy kijjebb vagy bellyebb lehet vitetni az épületeket vagy kevés kárral nem gondolván magok is reá állanak a szomszédok, hogy földből épült vagy roskadt épületeken igazíttsanak illyenkor a Város díszére nézvén, szükség az egyenességre vigyázni. De 5 HBmL Berzeviczy kir. bizt. 1804:47 sz. 6 HBmL Tanácsi jegyzőkönyv 1805. jún. 12. 7 HBmL Tanácsi jegyzőkönyv 1805. dec. 11. 150—151. old. 373