A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Szalay Emőke: Fazekas inasok és legények Debrecenben a XVIII–XIX. században

1830-ban foglalkozott ismét a céh a legénytársasággal, ekkor készül egy protokollum „A melyben а кГа Társaság közébe fog jönni nevet beírni és az idegenyeknek elmenetelét és az Idegenyekken leendő tetteket béirni és a szám adásokat és a Dékányok választását mikor kit választanak tartsa szoros kötelességének a Becsületes Ifjú Társaság".'

11 A legénytársaság könyvét ettől kezdve vezették, beírták a legények nevét. 1840-ben március 14-én tartott kántoros gyűlés foglalkozik újból az ifjú társaság regulájával, ekkor a bejegyzés szerint javítottak rajta, felolvasták és a céhpecséttel megerősítették.

1

'

2 A legények által elkövetett hibákat és vétkeket a mesterek kötelesek voltak jelenteni a kis dékánynak, amint arról 1835. márc. 23-án határozott a céh.

,i:! Itt az atyamester jelentette a legények által elkövetett vétkeket, amelyek fölött a céh ítélkezett. 1834. szept. 28-án Juhász József jelentette Nagy József legény bűnét, aki Veres István kis céhmester műhelyét gyalázta, majd amikor a céhmester úgy rendelkezett, hogy más mester műhelyébe menjen, nem teljesítette a parancsot.'

1

'' Azt a büntetést szabták ki rá, hogy sorműhelyt járjon, ami abban állt, hogy két-két hétig kellett dolgoznia minden mesternél. Többször szerepelt a legények által elkövetett vétkek között, hogy korhelykednek. 1834. jún. 22-én történt az az eset, amelyben a legénytársaság atyamestere Juhász József és bejáró mestere Szendrei János, valamint a dékány Busi András is benne volt. Az említettek négy legénnyel, Nagy Józseffel, Izsó Mihállyal, Nagy Györggyel és Katona Bálinttal lerészegedtek és botrányt okoztak. Ez olyan nagy vétek volt, hogy a céh azonnal letette az anyamestereket, a dékányt pedig a legényekkel együtt megbüntették ."•' Valószínűleg ennek az esetnek volt a következménye, hogy még a következő évben is foglalkoztak a céh gyűlésén a legényekkel. 1835. márc. 23-án határozatot hoztak, hogy ha a legények éjszaka nem mennek haza, hanem kinn hálnak, ezért 1 Ft-ot fizessenek. Ugyanennyire büntettek a nappali korhelykedésért is.

1

* Az április 10-én tartott deputátus gyűlésen ismét előkerült a legények éjszakai duhajkodása. Nagy János mester házánál Nagy Bálint, Fajtun György, Jablocska József (a két utóbbi idegen legény volt) kinn háltak, miután lármáztak az utcán és duhajkodtak, hiába intették őket, nem hallgattak. A legényeket 2—3 és 1 Ft-ra büntették, a mestert pedig, hogy megengedte a legényeknek a nála alvást, 3 vft-ra.'

i7 Ez az utolsó adat, amely a fazekaslegények duhajkodásával foglalkozik. Egyébként a legények engedetlenségére kevés feljegyzés utal, 1843-ból való egy másik feljegyzés, ami legény engedetlenséget mutatja. Gombos János Géder Istvánnéhoz szegődött egy kántorig, majd otthagyta és felszólításra sem ment vissza hozzá.

us 1835-ben Nagy György ügyével foglalkozott a deputátus gyűlés, aki otthagyta mesterségét, majd cselekedetét megbánva visszakérte magát. A céh visszavette 10 vft. büntetés lefizetése után.

,i;i Több ilyen üggyel nem is találkoztunk a céh jegyzőkönyveiben. Más vétekkel. lopással vádolták Emődi Gábort 1837-ben.

70 Egy adatban szerepel, hogy Kecskés János legény Juhász József atyamesternél szidta a céhet, ezért 20 Ft büntetésre ítélték.

71 A legények mestereiknek nem voltak kiszolgáltatva. Ha egy mester önkényeskedett a legényével, annak joga volt a mestert a céh színe előtt bevádolni. Amennyiben vádja igaz volt, a mestert elítélte a céh. Tehát a debreceni fazekas61 Legények protokolluma i. m. 9—10. 62 1840. márc. 14. 63 IX. 8. 7. 1835. máj. 23. 64 Jegyzőkönyv IX. 8. 4. 1834. szept. 28. 65 IX. 8. 4. 1834. jún. 22. 66 1835. ápr. 10. IX. 8. 4. 67 1835. ápr. 10. 68 1843. aug. 14. IX. 8. 4. 69 1835. nov. 15. IX. 8. 4. 70 (X. 8. 4. 1837. ápr. 27. 71 IX. 3. 4. 1835. jan. 16. 364