A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Szalay Emőke: Fazekas inasok és legények Debrecenben a XVIII–XIX. században

gődő inasnak a gazda 1 süveget, 1 gubát, 6 pár fehérruhát, 1 nadrágot, 3 pár csizmát köteles adni.

1

' Amint látjuk míg nyolcvan év alatt a pénzes inasok fizetése nem változott, addig az ekkor leírt ruhamennyiség már kevesebb mint 1715-ben volt, hiszen akkor előírás szerint két abanadrág mellett még abadolmányt is kapott az inas. A következő adat 1817-ből származik. Ekkor a szegődtetési névsorba azt írják be, hogy „fizetése egy őtöző ruha, tisztességes nadrág, Lalybi és köpönyeg, amikor szabadul".

10 Valószínű, hogy ez a későbbiek során állandóan emlegetett szabadulóruha. A további évekből az inasoknak adott ruhafélék száma és menynyisége általában változó, 1825-ből két adatunk van, az egyik három évre szegődött inasnak az első évre semmi ruhát nem ad, a másik két évre 4 pár fehérruha, 2 pár csizma, guba és nadrág a bejegyzés. A másik esetben negyedfél évre két pár fehérruha, egy guba és három pár csizma a megállapodás.

11 Ezekben nincs szó még szabadulóruháról. Megtaláljuk viszont már az 1835-ös szegődéseknél. Három és fél évre szegődött inasnak a mester minden évben egy pár csizmát és egy pár fehérruhát ad, az utolsó fél évben egy pár csizma és egy pár fehérruha között választhat az inas, a felszabaduláskor egy gubát, egy nadrágot, egy kalapot tartozik adni.

12 Különbségek voltak a mester által adott ruhaneműkben annak megfelelően, hogy két, három vagy négy évre szegődött-e az inas. Két évre szegődött inas csak szabaduló ruhát kapott.

13 Egy négy és fél évre szegődött minden esztendőre 1 pár csizmát és egy pár ruhát, azon felül egy szabaduló ruhát.

1

'' Ügy tűnik, hogy az 1830-as évektől kezdve egyre általánosabbá vált a szabaduló ruha adása. Ugyanakkor a céh részéről arra törekedtek a mesterek, hogy egyre jobban lefaragják az inasok fizetését. Ezt mutatja az 1838. okt. 23-án tartott kántoros gyűlésen hozott határozat, hogy a mester nem tartozik ruhát adni az inasnak.

15 A céhiratokból az olvasható ki, hogy a mesterek igyekeztek ezt a számukra előnyös határozatot megtartani. Az 1840-es évek elején bejegyzett inasszegődtetésnél gyakran szerepel hivatkozás erre a végzésre. Pl. 1840-ben „Törvényünk tartalma szerint éppen semmi ruhával nem tartozik az idő alatt neki.

16 „Mostani rendtartás szerint semmi ruhával nem tartozik neki"

17 — írja egy másik szegődtetés. Ez ekkor független a tanulási időtől, az egyik ugyanis 4 évre, a másik 3 évre, sőt van, aki 5 évre szegődött. Ugyanakkor az árva gyermekek esetében mindig megjegyzik, hogy „néki ruhával nem tartozik, különben mint árva gyermeknek, amit akar, adhat".

18 Különösen abban az esetben vigyázott a céh az inasok érdekeinek betartására, ha fazekasmester árvái voltak. Ezt látjuk abból a hosszú bejegyzésből, amelyet 1840. máj. 25-én Daku Mihály szegődtetésekor írtak be. „Szekeres Bálinthoz szegődtették Daku Mihályt, Daku Mihály fazekas mester 16 éves árva fiát, aki a mesterséghez jól ért, a céh végezte, hogy legyen két évig mint más Szekeres Bálintnál és ugyanakkor egész ruhát vévén neki mint legénynek, addig pedig minden esztendőre 1 pár csizmát és két pár fejér ruhát és ugyan mint atyja akkor is felszabadítja."

19 A következő bejegyezés 1845-ből való. Ekkor egy hat évre szegődtetett inas egész ruházatot kap.

20 1847-ben a fehér ruha és csizma mellett ismét feltűnik a 9 Megújított céhlevél HBmL. IX. 8. 5. 1790. 10 Inasok szegődtetési és szabadítási könyve HBmL. IX. 8. 5. 1817. jan. 17. 11 Inasok szegődtetési i. m. 1825. márc. 27., 1825. ápr. 4. 12 Inasok szegődtetési i. m. 1835. máj. 3. 13 Inasok szegődtetési i. m. 1835. 14 Inasok szegődtetési i. m. 1835. júl. 5. 15 Inasok szegődtetési i. m. 1838. okt. 23. Fazekas iratok IX. 8. 4. 16 Inasok szegődtetési i. m. 1840. máj. 17. 17 Inasok szegődtetési i. m. 1840. jan. 28. 18 Inasok szegődtetési i. m. IX. 8. 7. 18. 19 Inasok szegődtetési i. m. 1840. máj. 25. 20 Inasok szegődtetési i. m. IX. 8. 7. 23. 359