A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Szalay Emőke: Fazekas inasok és legények Debrecenben a XVIII–XIX. században

szabaduló ruha.1 Ezután 1848-as bejegyzések következnek, ezek már mind említenek ruhát. Mindegyikben szerepel a fehér ruha és a csizma, mint a legalapvetőbb ruházati elemek. Néhol csak annyit találunk, hogy szabaduló ruha, máskor részletezik az egyes ruhadarabokat, pl. 1 guba, és egy nadrág." Sok adatot találunk az 1850-es évből, van közöttük olyan, amelyik 3 évre évenként egy pár csizmát ad,

2;! 5 évre szegődött inas 4 évig semmit sem kap, ötödik évben 2 pár fejér ruhát, lajbit, nyakravalót és 20 váltó forintot.

2/1 Általánosnak látszik az évenként 2 pár fehér ruha és az 1 pár csizma. A szabaduló ruhát az egyik bejegyzés, dolmán, kalap, lajbi, nyakravaló és pár csizmában szabja meg.-'' Emellett találunk guba említést is.

20 1851-ben a szokáson felsorolás mellett szabaduláskor nadrágot, szűrt, sapkát ígért meg egy mester. 1852-ben megint találkozunk a szabaduláskor adott ruhával, egyik adat egész öltöző ruhának nevezi,

27 míg egy másik felsorolja: guba, nadrág, kalap.

28 Ebben az évben találkozunk először a pantalló

29 megnevezéssel. Ugyancsak ebben a feljegyzésben szerepel a bancsur is. 1853-tól egyetlen adatunk van, egy három évre szegődött inasnak semmit sem ad a mestere.* 1854-ben úgy látszik ismét határozatot hozott a céh a ruhaadással kapcsolatban, mert külön kihangsúlyozza egy beírás, szabaduláskor semmit.'

1 Egy másik esetben külön megjegyzik, szabaduló ruhát a szülei adják.'

32 Természetesen a ruhaadás a céh megszabásai ellenére mesterektől is függött. Így pl. Bodláb János 1850-ben felső szabaduló ruhát adott Szabó Ferencnek, 1851-ben a következő inasának minden ruhát ígérete szerint, 1855-ben esztendőnként annyi ruha, amennyi szükséges, fehér ruha és mellé csizma.''' Az utolsó bejegyzés 1857-ben foglalkozik az inas ruháival. Megszabja, hogy évenként 1 pár csizma, 2 pár fehér ruha jár neki. 3 és fél év után pedig 1 guba, 1 nadrág, 1 kalap.''

1 Az inasok béréül adott ruházat bemutatása azért is figyelemre méltó, mivel a debreceni ruházatra vonatkozóan is több adalékkal szolgál. Az 1715-ös felsorolásban mint láttuk szűr, abanadrág és dolmány szerepelt. 1790-ben már nem említik az aba anyagot, itt csak nadrág szerepel anyagának megjelölése nélkül, de említik ugyanakkor a gubát, ami a gubának erre az időre történt elterjedését mutatja. A XIX. században végig megtaláljuk a gubát. A guba úgy tűnik a XIX. században a szűr helyét is átveszi, mivel csak egyszer találkozunk az említésével. A nadrág végig megtalálható a másfél évszázad alatt. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a XVIII. század végén még fejrevalóként a süveget említik, a kalap először 1836-ban szerepel. Ugyancsak 1817-ben említik először a lajbit, amely 1850-ben is szerepel a felsorolásban. A ruhadarabok között végig megtaláljuk a dolmányt. A XIX. század elején találkozunk a nyakravaló említésével. Az inasok életkorára az első adat 1797-ből származik, jan. 6-án jegyezték be Egyéb felső rendelkezések között, hogy ,,A fazekasi hivatalba inasnak, akár mesterek gyereke, akár idegenek legvenek 15 esztendőn alól bé ne szegődtesse21 Inasok szegődtetési i. m. 1847. 22 Inasok szegődtetési i. m. 1848. febr. 20., márc. 20., ápr. 1. 23 Inasok szegődtetési i. m. 1850. máj. 20. 24 Inasok szegődtetési i. m. 1850. nov. 16. 25 Inasok szegődtetési i. m. 1850. aug. 4. 26 Inasok szegődtetési i. m. 1850. dec. 29. 27 Inasok szegődtetési i. m. 1852. jan. 1. 28 Inasok szegődtetés 29 Inasok szegődtetési i. m. 1852. júl. 18 30 Inasok szegődtetés 31 Inasok szegődtetés 32 Inasok szegődtetési i. m. 1854. ápr. 24. 33 Inasok szegődtetés i. m. 1852. júl. 11. i. m. 1853. szept. 25. i. m. 1854. jan. 29. 34 Inasok szegődtetési i. m. 1857. IX. 8. 7 i. m. 1850. febr. 10., 1851. febr. 16., 1855. jún. 10. 330