A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

68, de jelenleg valahol lappang. Éppen ezért leírását Párducz Mihálytól vettük át szó szerint. Az 55. sírt az előbbitől 2 méternyire találták meg. Mélysége 40 cm, irányítása DDNY—ÉKK. Feldúlt. Mellékletei (vaskés, vastöredékek) közül minket egy darab érdekel. 3. Szíjdísz, arany (VII. 27.). Pajzsalakú testét vékony aranylemezből préselték. Pereme lehajlik. Vízszintes bordák díszítik. Felül két, alul egy nittszeg feje látható Valószínűleg szíjra erősítették. Lsz: MNM Népv. 78.9.1., H: 0,9 cm, Sz: 0,6 cm, súlya 0,09 gr, An: 623, E: 37. Párducz Mihály az I—

II. század fordulójára keltezi az anyagot.

84 Mócsy András elfogadta ezt.

85 31. TEN К — Homokbánya A leletet Molnár Mihálytól (Heves, Gyöngyösi u. 1.) vette az egri múzeum. A leltárkönyv szerint „feltehetőleg sírból" származik. Közelebbi adatokat nem ismerünk. 1. Csüngő, arany (VIII. 1.). A csüngő alapját képező patkóalakú lemezt ollqyal durván kivágták. Két szélére, keskeny aranycsíkból peremet forrasztottak. Belső. íve és a végeken levő két rekesz egyetlen csíkból készült. A nagyobb, külső perem is egyetlen csíkból van. Alsó végeit erőteljesen behúzták és a belső ív kerek rekeszének felső végződéséhez hajlították. A csüngő baloldali végénéi a külső aranyszalag rövidebb — az ötvös 2 centivel elszabta — ezért a besimításra már nem maradt anyaga. A középső rész egyetlen aranylemezből készült. Egyik végéből fület képeztek ki, melyet a két szélén kis bordával díszítettek. Alsó felét háromszögletűre kalapálták, majd két oldalát felhajtották s ebbe foglalták a kék követ. A csat testére, arányos elosztásban, három kerek rekeszt forrasztottak, ezekbe is kék köveket foglaltak. Jelenleg a háromszögalakú és a jobb oldali két kő van csak eredeti helyén. Harmadik társuk kiesett, de a tárolásra szolgáló dobozban megtalálható. Az alsó kövek közül a baloldali egy korábbi fényképen még szerepel. Jelenleg mindkettő hiányzik, kiesett. Lsz: DIM 61.2.1., Sz: 2,3 cm, H: 2,0 cm, rekeszek Átm: 0,45—0,46 cm, lemez V: 0,025 cm. 2. Rozetta, arany 2 db (VIII. 2—3.). Az eredetileg négyszögletesre nyírt lemez sarkait enyhén legömbölyítették. Gyenge, életlen préselés. Középen félgömb alakú, kidudorodó kerek mező, ebből indul az átlók irányában a négy szirom, valamennyi szirom csúcsa a lemez közepén van. A szirmok között, a négyzet oldalainak közepén levő négy lyuk — felvarrásra szolgált. Az egyik rozetta hiányos, szakadt, gyűrött. Lsz: DIM 61.2.2., H: 1,1 cm, Sz: 1,0 cm, V: 0,025 cm. 3. Aranygyöngy, 2 db (VIII. 4—5.). Vékony, bordázott lemezből sodorták hengeresre. A találó azonban szétszedte a téglalap alakú lemezt, majd a bordákat elsimította. (Az egyik példányon alig, a másikon aránylag jól követhetők a bordák nagyító alatt.) Kisimítás után az egyik lemezt trapéz alakúra egymásra nyomta, de nem ügyelt az eredeti alakra s így a bordák hosszában futnak. A másik példány épebb, kiterítés után visszasodorták, de lapos lett, nem hengeres. Lsz: DIM 61. 2., 3., H: 1,28—1,68 cm. Sz: 0,87—0,44 cm, lemez V: 0,01 cm. A leletet Szabó János Győző mutatta be röviden Heves megye régészeti emlékeiről írott munkájában, ahol a képüket is közli.

86 A SZARMATAKOR II. PERIÓDUSÁBA TARTOZÓ LELŐHELYEK A magyar kutatás mindezideig nem ismerte fel, hogy az addig — döntő többségében szórványként — előkerült aranyleletek nem egy korból származnak, hanem azokat kizárólag a jazigok hagyatékának tartotta és az I—

II. szá84 Párducz Mihály: Szarmata sírok Tápiószelén. Arch. Ért. 77/1950/68—71. — Párducz (1956) 179. 85 Mócsy 115. 86 Szabó 44. 303