A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

FÜZESABONY- Kettős hím. 8. rajz zadra keltezte. Anyaggyűjtésünk során egyre nyilvánvalóbbá vált ennek tarthatatlansága. Az alábbiakban azokat a leleteket vesszük számba, amelyek megítélésünk szerint a szarmatakor II. periódusába sorolhatók. 1. FÜZESABONY — Kettőshalom A lelőhely a Füzesabonyt Dormánddal összekötő úttól Ny-ra, a Csörsz-ároktól É-ra terül el (8. rajz). A bányából már 1945 körül kezdtek elhordani homokot, de az erőteljesebb kitermelés 1960-ban indult meg. 1960 júliusában jelentette Sziklai János, hogy a homokbányában sírokat és leleteket (köztük aranytárgyakat) találtak. Ennek nyomán 1961-ben és 1966-ban nagyobb ásatást végzett itt Szabó János Győző (9. rajz). Munkája nyomán öt kultúra emlékanyaga került felszínre: vonaldíszes telep, valamint füzesabonyi, pilinyi, preszkíta és szarmata sírok.

87 87 Szabó János Győző: Füzesabony—Kettőshalom 2. sz. homokbánya leletmentő feltárása. 1960. dec. 16. MNM Adattár VIII. 175/1961. — Jelentés a Füzesabony — Kettőshalom leletmentéséről. MNM Adattár 97/1961. — Füzesabony—Kettőshalom ásatási naplója. MNM Adattár 310/1968.— Füzesabony—Kettőshalom MNM Adattár 311/1968. 304