A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

24. ÖRVÉNY — Seres szőlő Azon kevés lelőhelyhez tartozik, melynek pontos helyét szakember rögzítette. A Tisza árteréhez tartozó homokdűne vonulatán van a lelőhely. Seres Zsigmond tulajdonos 1936 januárjában a homokot szőlő alá forgatta s ez alkalommal 70—80 cm mélyen bukkant rá a leletekre. A helyszíni szemle alkalmával Párducz Mihály megállapította, hogy a sír É—D irányítású volt.

66 A leletek, a leltárkönyv sorrendjében haladva, a következők: 1. Fémtükör, fehérbronzból. Pereme lyuggatott. Felületét öt körbefutó borda díszíti. Lsz: MNM Népv. 16/1938. 1., Atm: 10,4 cm. 2. Csengő, bronzból. Gúlaalakú, de felül kissé szűkebbre húzták. Füle gömbölyű. MNM Népv. 16/1938. 2., M: 4,9 cm, Sz: 3,3 cm. 3. Bronztárgy, 2 db. A két tárgy teljesen hasonló. Alapjuk kerülete ovális, felül gombban végződik. Belsejük bronzzal van kiöntve, ezért meglehetősen súlyosak. Az aljukra vasakasztó van forrasztva, de csonkjuk van már csak meg. Lsz: MNM Népv. 16/1938. 3., Átm: 3,5 cm, M: 2,7 cm. 4. Karika, 4 db. A belseje sima. Testét felül és kétoldalt kiugró gömböcskék díszítik. Lsz: MNM Népv. 16/1938. 4., Átm: 2,5—2,8 cm. 5. Karika, bronz. Teste kissé ovális metszetű. Lsz: MNM 16/1938. 5. 6. Karperec, bronz. Keresztben hornyolt, kerek metszetű. Átm: 7,4 cm, V: 0,4 cm. 7. Csengő, kúpalakú bronzlemezből. Felül lyukas. Ebbe kettéhajlított bronzhuzalt dugtak és a két végét belül elhajlították. (Egyik vége kiszakadt.) Felületét körbefutó bekarcolások díszítik. Lsz: MNM Népv. 16/1938. 7., Átm: 1,6 cm, M: 1,1 cm. 8. Bronzfibula. Erősen tagolt kengyelén, a láb indításánál, körbefutó karika van. Aláhajlított lábának lemeze lefelé keskenyedik. Végét bronzgomb díszíti. Rugóját és tűjét egyetlen drótból készítették. Tűjének csak a csonkja van meg. Lsz: MNM Népv. 16/1938. 8. H: 3,3 cm, Sz: 1,4 cm. 9. Csüngő, arany (VII. 18.) A préselt aranylemez közepén gerinc fut végig. Két, nyitott végére, keskeny szalagból kerek rekeszt forrasztottak és bele kék követ ragasztottak. Barázdált lemezből készített fülével szemben cseppalaku, aranylemezre ragasztott és úgy felforrasztott kék kő látható. Lsz: MNM Népv. 16/1938. 9., Átm: 8,0 cm, súlya 1,60 gr, régi Fn: 135. 7., új Fn: 3434, An: 757, E: 62. 10. Agyagorsógomb. Kettőskúpos. Lsz: MNM Népv. 16 1938. 10. Átm: 3,5 cm, M: 2,5 cm. 11. Gyöngysor: gömbölyű karneol (26 db), hengeres fehér, lapos borostyán, hordóalakú csíkos üveg és hosszában barázdált agyaggyöngyökből, összesen 50 db. 12. Kolomp? A leltárkönyvben is kérdőjelesen szerepel, tehát nagyon rozsdás lehetett és kivehetetlen alakú. Azóta a leletből hiányzik. Lsz: MNM Népv. 16/1938. 11. A leletek közül a bronzcsengőt (7. szám), a bronztöredéket (12. szám), valamint az egyik bronzgyűrűt (4. szám) és a gyöngyök közül (11. szám) 10 darabot Párducz Mihály találta a helyszíneléskor. Az anyagot 1938. december 12-én leltározták és Párducz Mihály mintaszerű gyorsasággal közölte is azt. Hangsúlyozza a kelta beütést (gömbös gyűrűk, karperec) és a fibula alapján az I—

II. század fordulójára keltezi.

67 Későbbi feldolgozásában az általa létrehívott I. periódusba osztotta be Nagykörű emlékanyagát.

68 Ezt mások is elfogadták.

69 A leletegyüttes alapján teljesen világos, hogy az nem kerülhetett a jazigok első nemzedékével a sírba. A fibula ugyan megengedi az I—

II. század fordulójára történő keltezést, de a fémtükör alighanem még későbbi. Ha a kelta eredetű leletektől eltekintenénk, hajlandók lennénk a szarmatakor második periódusába sorolni az együttest. 66 MNM Népv. 16/1938. 67 Párducz Mihály: Az örvényi jazig lelet. Fol. Arch. 3—4 (1941) 159—163. 68 Párducz (1956) 179. 69 Mócsy 117. — Kőhegyi (1973) 280. — Kőhegyi (1974—75) 325. 296