A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

25. PUSZTAMONOSTOR — Űtépítés A leletet Monostor lelőhellyel jegyezték be a MNM naplójába, de szerencsére feltüntették, hogy „Jász-Nagykun-Szolnok vármegye", tehát Pusztamonostoron került elő. A leltárkönyvből még annyit lehet megtudni, hogy útépítés alkalmával találták és Székely Mórnétól vették 30 pengőért. Hivatkozik még egy 17/1933. számra. Ez vagy az előjegyzési napló, vagy az esetleges levelezés iktató száma. Megtalálnunk egyiket sem sikerült. Nagy a valószínűsége annak, hogy a másik pusztamonostori lelettel egyidőben és azonos helyen került elő (lásd 26. Pusztamonostor). 1. Fülbevaló, arany. A téglalap alakú aranylemez egy negyedét drótszerűen kerekre kalapálták, majd a végét elvékonyították. Az aranylemez másik végét vékonyra kalapálták, azután tölcséresen egymásra hajlítva tokot képeztek belőle. Ebbe csúsztatták az elvékonyított végét. A fülbevaló pántjára, egymástól szabályos távolságban, három granulációs kúpocskát forrasztottak. A gúlalakú kúp alján három gömböcske van, tetején egy gömböcske ül. Lsz: MNM Népv. 16/1933. Súlya: 2,56 gr, Fn: nincs, de a kartonon van fénykép, An: 484, E: 41, de a darab nincs meg. 2. Fülbevaló, arany. Az előbbi párja, mert az MNM Népv. 16/1933. számon két darabot tüntet fel. Hogy ez nem lehet elírás, kitűnik abból, hogy a két darab súlyát külön-külön megadja. Az előbbinek 2,6 gr volt a súlya, a másiknak 2,7 gr. Ez a darab régebben elkallódhatott, mert az aranynaplóban nincs nyoma. Mindenki figyelmét elkerülte. Egyedül Párducz Mihály hivatkozik rá közöletlen leletként és az első peridóusba sorolja.

70 26. PUSZTAMONOSTOR A MNM leltárkönyvében szűkszavúan csak ez áll: ,,A községi elöljáróság küldeménye". Mellette: E. N. 51/1932. A lelet tehát az előbbinél egy évvel korábban került a múzeumba, de csak hat évvel később leltározták be. Nagy a valószínűsége annak, hogy azzal egy helyen és egy időben látott napvilágot. A kettő darabjai kiegészítik egymást. Amíg azonban erre teljes bizonyosságunk nincs, kénytelenek vagyunk külön kezelni. 1. Arany rozetta (VII. 19). Az eredetileg négyszegletes aranylemez négy sarkát enyhén legömbölyítették. A préseléssel készült rozetta közepén félgömb alakú dudor ül. Ebből ágazik ki a 14 levél, vagy virágszirom. Mind a négy sarkán felvarrásra szolgáló lyuk van. Lsz: MNM Népv. 7/1938. 1., H: 1,2 cm, Sz: 1,2 cm, súlya 0,11 gr, régi Fn: 135,8., új Fn: 3424, An: 795, E: 64. 2. Karneolgyöngyök, 17 db. (Az 1958-as revíziókor már csak 6 karneolgyöngy volt meg). Lsz: MNM Népv. 7/1938. 2. Átm: 0,8—1,1 cm. 3. Dinnyemagalakú hegyikristály gyöngy. 1 db. Régen elveszhetett, mert már Párducz 1941-es könyvében sem szerepel a képe. Lsz: MNM Népv. 7/1938, 3. 4. Szürke agyagkorsó. M: 9,3 cm. Régen elveszett, mert Párducz 1941-es könyvében sem szerepel képe, csupán a szövegben — nyilván a leltárkönyv alapján — sorolja fel. Párducz Mihály közölte először.

71 Móesy András a pontusi aranydíszek csoportjába sorolta és korainak tartja.

72 Párducz Mihály, az aranyrozetta alapján, a Szentes-Nagyhegy körébe osztja, ami a szarmatakor második szakaszát jelenti.

71 Az egyetlen rozettának azonban sem az első, sem a második periódusban nincs párhuzama. A többi leletek pedig (különösen, ha a Pusztamonostor — Űtépítés fülbevalóit is ide soroljuk) inkább az első periódusra jellemzőek. 70 Párducz (1956) 179. 71 Párducz (1941) 20. 72 Mócsy 115. 73 Párducz (1956) 148., 152., 169., 180. 297