A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Muzeológia - Kahler Frigyes: A debreceni Városi Múzeum numizmatikai gyűjteménye (1902–1928)

Kahler Frigyes A Debreceni Városi Múzeum numizmatikai gyűjteménye (1905—1928) I. A Déri Múzeum elmúlt évi évkönyvében módunk volt részletesebben foglalkozni Déri Frigyes numizmatikai gyűjteményével. A nagyértékű és tudományos szempontból is jelentős gyűjtemény nem minden előzmény nélkül került Debrecenbe. A Debreceni Városi Múzeum a Déri-gyűjtemény magyar földre érkezésekor 8000 db-ot meghaladó numizmatikai gyűjteményt mondhatott magáénak. Jelen dolgozatunkban a városi múzeum numizmatikai gyűjteményének létrejöttével és gyarapodásával foglalkozunk. Az egykori városi múzeum anyaga jórészt ma már csak az egykori múzeumi jelentésekből és a leltárkönyvekből rekonstruálható. A II .világháborúban a gyűjtemény nagyrésze elveszett, maradéka pedig még revízióra vár. Mielőtt a Debreceni Városi Múzeum létrehozásáról, valamint numizmatikai gyűjteményéről szólnánk, szükségesnek véljük egy pillantást vetni azokra a műgyűjteményekre, amelyek Debrecenhez kapcsolódtak és többé-kevésbé szerepet kaptak a város érdeklődő közművelődésében. Több mint 100 évvel a Debreceni Városi Múzeum alapítása előtt Kazay Sámuel debreceni gyógyszerész a XVIII. században igen jelentékeny numizmatikai gyűjteményt állított össze. A 2452 db-ból álló anyag 78 db aranyból, 242 db görög-római ezüstből és 33 db rézpénzből, 183 db római köztársaságkori és 362 db római császárkori ezüstből, 459 db római rézpénzből, 81 db magyar és 693 db egyéb ezüst pénzből, 167 db egyéb rézpénzből, 30 db vegyes és 119 db bizonytalan, ill. hamis pénzből, valamint 165 db gemmából állt.

1 1792. körül a 3650 Ft-ra becsült gyűjtemény a Református Kollégium tulajdonába került .Ismereteink szerint ez az első jelentős debreceni magángyűjtemény, amelyik létrehozójának halála után nem hullott elemeire, hogy aztán viszszakerüljön a műtárgy-kereskedelem vérkeringésébe és újabb gyűjteményeket gyarapítson. Kazay gyűjteménye a Kollégium gondozásában csaknem közgyűjteményként

2 szolgált oktatási célokat. A műgyűjtők sorában említjük meg Sinay Miklós (1730—1808) püspököt.

5 Gyűjteményét Géressy Kálmán kollégiumi professzor dolgozta fel. A debreceni magángyűjtemények közül kiemelkedik Faji Fáy János (1773— 1833) egykori polgármester gyűjteménye.

4 Fáy János apjától 1783-ban egy ezüstözött kardot és néhány könyvet örökölt 40 forint értékben. Ezt követően részben saját erejéből, majd egy szerencsés örökség megszerzése folytán — Klimó György pécsi püspöktől, aki anyja testvére volt — vagyont érő gyűjteményt hozott létre. Amikor elhatározta, hogy a tőle távol álló érem- és pénzgyűjteményt értékesíti, az elhanyagolt gyűjtemény részt 1812-ben 40 000 forintra becsülték. 1 Zoltai Lajos: közlemények, Numizmatikai Közlöny, (továbbiakban: NK.) V. 56—58, NK. XIV. 137—141. 2 Vö. még: Debreczeni Képes Kalendárium 1910. 79—91. 3 Sőregí János: Dr. Zoltai Lajos élete és működése 1861—1939 (Debrecen, 1942.) 51. 4 Leírása: Zoltai Lajos: Faji Fáy János a Könyv és műgyűjtő debreceni polgármester 1773—1833. (Debrecen, 1936). 507