A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Muzeológia - Kahler Frigyes: A debreceni Városi Múzeum numizmatikai gyűjteménye (1902–1928)

Halála után a jelentős műgyűjteményt — amelyben a képek álltak az első helyen — Fáy János unokaöccse örökölte, ezután az anyag sorsa nem követhető. Nyomát találjuk annak is, hogy magángyűjtők gyűjteményük egy részét az országrész művelődési központjának, a Református Kollégiumnak ajándékozták, így gyarapította a kollégiumi pénzgyűjteményt 1844-ben Rickl József 328 db-ból álló római gyűjteménye, valamint Nagy Miklós gyógyszerész adománya, amely 483 db ezüst- és rézpénzből állt.

5 Az első igazi városi közgyűjtemény alapja ugyancsak egy gazdag debreceni polgár, a méltatlanul keveset emlegetett Löfkovits Artúr órás és ékszerész magángyűjtemnéyéből alakult ki. Emellett természetesen tovább működtek a debreceni magángyűjtők is, sőt egyes gyűjtési ágak művelői szervezetet is alkottak.

6 II. A városi múzeum alapítását először Telegdy Kovács László szorgalmazta 1864-ben a Debreceni Ellenőr hasábjain. Tíz évnek kellett eltelnie azonban addig, amíg 1874-ben egy bizottság alakult a múzeum ügyének felkarolására, érdemi munkákat azonban alig fejtett ki, s csak az 1890-es években élénkült meg a Debreceni Műpártoló Egyesület tevékenysége. A Debreceni Városi Múzeum alapításáról Zoltai Lajos így ír: „Az eszme csak akkor ölthetett testet, amikor egészen váratlanul előállott a város egyik derék, tevékeny polgára Löfkovits Artúr órás és ékszerész és bejelentette, Puky Gyula volt főispánnak, hogy régiség, fegyver, pénz, érem, ásvány gyűjtemény ét a létesítendő városi múzeum számára legnagyobb készséggel felajánlja, a város közönségének ajándékozza, ezzel is elősegíteni óhajtván szeretett városa kulturális előrehaladását. Ezenkívül kötelezi magát arra is, hogy a múzeum gyarapítását 10 éven keresztül a házi pénztárba befizetendő évi 500 összesen 5000 koronával mozdítja elő .. ."

7 Löfkovits Artúr elhatározását egyébként nagyban befolyásolta Komlóssy Artúr polgármester-helyettes-főjegyző, aki a Löfkovits-gyűjtemény megszerzésével és a múzeum alapításával saját választási ambícióit igyekezett megalapozni. Mindez természetesen nem von le semmit Löfkovits érdeméből. A nagyjelentőségű bejelentés 1902. október 26-án a Debreceni Műpártoló Egyesület közgyűlésén hangzott el. A megajánlást elfogadás végett Komlóssy az 1902. december 12-i városi tanácsülés elé terjesztette. Döntés azonban nem született, mert a tanácsot a polgármester-választás foglalkoztatta, amin Komlóssy megbukott. A múzeum ügyét ezt követően Oláh Károly kultúrtanácsnok vette pártfogásába és a városi tanács 1904 őszén hozott létre egy ad hoc bizottságot az ügyben.

8 A bizottságot Löfkovits Artúr vezette. A múzeum gyarapítására 1904-től kezdve állami támogatást is kapott a város.

9 1905. május 22-én került sor a múzeum ünnepélyes megnyitására a Füvészkert u. 2. szám alatti épületben, s itt állították először közszemlére a városi múzeum 2500 darabból álló anyagát, amit novemberben a városi múzeum székházába, az ún. Csokonai-házban (Hatvan u. 23.) helyeztek el.

10 1906-tól a városi múzeum 5050 korona erejéig bekerült a városi költségvetés állandó rovatai közé.

11 5 3. aiatt i. m. 60. 6 Kahler Frigyes—Héthy Zoltán: A Magyar numizmatikai társulat debreceni csoportjának története (1925—1950) In.: Déri Múzeum Évkönyve (továbbiakban: DMÉ) 1977. 521—560. 7 Zoltai Lajos: Rövid ismertetés a múzeumunkról. (1906) 15. 8 3. alatt i. m. 78, 81, 83. Vö. még: Sőregi János: Löfkovits Artúr 1863—1935 (Debrecen, 1936). 9 Évi 500 korona, 7. alatt i. m. 15. 10 Uo. és Sőregi 8. alatt i. m. 11 3. alatt i. m. 508