A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Christian Wolff hatása Debrecenben

Christliche Moral) ugyancsak nem voltak mentesek a wolffi gondolkodás be­folyásától, de pl. az utolsónak említett könyv már a kanti filozófia eredményeit is megpróbálja érvényesíteni, aminek következtében a debreceniek nem is fo­gadták szívesen, annak ellenére, hogy Tóth Mihály által készített magyar fordí­tását a városban 1788-ban kiadták. 47 Szinte jelképes (és egyben tragikus) „összefoglalása", befejezése Wolff deb­receni kisugárzásának, hogy Csokonai, a város (s az ország) legnagyobb költője. Wolff Elementa Matheseos-апак egy fólió kötetével a kezében halt meg 1805. január 28-án. 48 * * * Mindent összevéve: a wolffi filozófia az 1740-es években történt első jelent­kezésétől kezdve jelentős szerepet töltött be az egész XVIII. század folyamán a debreceni s a Kollégiumon keresztül az egész magyar filozófiai gondolkodás ala­kításában, bár hatása sem a városban, sem azon túl nem mondható kizárólagos­nak, mert vele párhuzamosan, főleg Hatvani István munkássága révén, erőtel­jesen érvényesült a newtoni természettudományos szemlélet, a század legvégén pedig feltűnt a kanti filozófia is. Egyelőre ugyan csak a városbeli könyvtárak­ban, mint pl. Weszprémi István, a neves orvos-író könyvtárában, ahol Kant szinte valamennyi munkájának első kiadása megtalálható volt, s Weszprémi s az első magyar kantiánusnak mondott egykori debreceni diák, Mándi Márton Ist­ván kapcsolata történeti tény. 47 Nagy S. I. 225. 48 Ferenczi Zoltán: Csokonai, (Bp. 1907) 156. 479-

Next

/
Thumbnails
Contents