A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Christian Wolff hatása Debrecenben

felében a külföldi, főleg német egyetemeken, elsősorban Halléban és Göttingenben, de az Odera menti Frankfurtban is megfordultak.

40 Az első természetesen Wolff 1740. évi visszatérése után a nagy filozófus eszméinek melegágya s kiröpítő fészke olyan kortársakkal, mint Sigm. Jac. Baumgarten (1706—1757), s olyan utódokkal, mint a teológiát az ő nyomában erőteljesen megújító Joh. Sal. Semler (1725—1791). A még frissebb szellemű Göttingában pedig az ugyancsak teológus David Michaelis (1717—1791) és Gottfried Less (1736—1797) viszik, fejlesztik tovább a wolffi szellemet, annál is inkább, mert mindketten a haliéi Baumgarten tanítványai. De természetesen e főiskolákon és más téren is jelentkezett a wolffianizmus. A göttingai egyetem 1770. évi tanrendjében pl. többek között ez olvasható: ,,Chr. Fr. S. Meister: 3 Heinecci Elementa interpretabitur, S. B. Bachmann: Wolff Institutiones iuris naturae et gentium ... et Heineccii Elementa iuris civilis".

41 Ezt a szellemet, gondolkodást szívta magába pl. a már említett Mándi Márton István, aki 1789 júliusától egy éven át volt göttingai diák, több más debreceni, magyarországi, erdélyi társával.

42 Ezek a viszonyok éreztették hatásukat a debreceni Kollégiumban is. Az 1780-as években, Domokos Lajos debreceni főbíró, aki egyúttal a Tiszántúli Egyházkerületnek s Kollégiumának is főgondnoka, s aki erőteljesen munkálkodik a magyarországi református egyházi viszonyok megújításán, s akit a szülői háztól kezdve (apja Domokos Márton) debreceni tanítóján, Hatvani Istvánon át, majd hallei, utrechti tanulása idején is erőteljes wolffi hatások érhettek.

43 1782-ben kidolgoztatja s az Egyházkerület vezetőségével elfogadtatja az ún. Ordo Studiorum-ot, azaz a Kollégium új tanítási rendjét, amelyet 1792-ben megerősítve, végleges formába öntve újból kiadtak. Ez az eddig használatban levő wolffiánus tankönyvek megerősítése, illetve egyesek elhagyása mellett további hasonló szellemű művek bevezetését rendeli el. Heineccius logikája helyett pl. magáét Wolffét írja elő, meghagyva amannak etikáját, természetjogát. De emellett előírja F. Chr. Baumeister (1709—1785) műveinek (Institutio philosophiae rationalis methodo Wolffii conscriptae, Institutiones metaphysicae methodo Wolffi adoratae) bevezetését.

44 Ugyancsak az 1792. évi Ordo-ban ott olvasható: „Physica ex Compendio Krügeriano,"

45 ami minden bizonnyal Joh. Gottlob Krüger (1715—1759) hallei professzor Naturlehre с. több kiadásban megjelent tankönyvének bevezetésére utal, mégpedig valószínűleg annak Kolozsvárott 1774ben, Kováts József nagyenyedi professzor latin nyelvű átdolgozásában megjelent változatában.

46 A tankönyv, ha nem is a maga teljességében, ugyancsak a wolffi filozófia kisugárzását képviselte. A század végén bevezetett új teológiai tankönyvek (E. H. D. Stosch: Introductio in theologiam dogmaticam, Institutiones theologiae dogmaticae, G. Less: 40 L. 2. sz. jegyzet. 41 Trócsányi i. m. 22. 42 L. 2. sz. jegyzet. 43 Annak, hogy Maróthi rövid élete folyamán oktatta volna Domokos Lajost, akinek atyjával szoros kapcsolatban állott, nincs nyoma, az viszont ismeretes, hogy Hatvani magánúton oktatta. L. Lósy—

Schmidt E.: Hatvani István élete és művei I. (Debrecen, 1931) 202. Az 1770—73. tanévekben Domokos Lajosnak két fia, Dénes és Imre, is szerepel a hallei egyetem hallgatói sorában. L. Dr. Bucsay Mihály: Szemian Mihály tanulmányútja stb. (Bp., 1942) 43. 44 Baumeister előtérbe kerülését az is segíthette, hogy említett munkáját 1771-ben Kolozsvárt is kiadták, s így az a debreceniek részére is könnyen elérhetővé lett. 45 L. Nagy S. I. 174. 46 A kolozsvári kiadás címe: Elementa Philosophiae Naturalis a d. Jo. Gottlob Krügero Medicináé et Philosophiae Professore Publico .. í. in usum Tironum, modo facili delineata ex Germanico in Latinum versa a Josepho Kováts Philosophiae et Matheseos Professor р. о. in Collegio Alba N. Enyediensi. Claudiopoli, Typis Collég. Reform. Ao. 1774. 478