A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)
Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Christian Wolff hatása Debrecenben
Mint az eddigiekből is kiviláglik, Wolff hatása Debrecenben eleinte s elsősorban a szaktudományok területén mutatkozott, de csakhamar nyilvánvaló lett, hogy e hatásnak nem lehet korlátokat szabni. Wolff racionalizmusa, rendszerének kristályos logikája, módszere, néhány átfogó eszméje, alapelvei, végső következtetései szinte a levegő áramlásával terjedtek hazáján kívül is, főleg Közép- és Kelet-Európa protestáns országaiban, s valóságos divattá válva befolyásuk alá vonták leginkább a főiskolákon tanuló ifjúságot, köztük a debreceni Kollégium felsőbb tanulóit is. Szemléletesen ábrázolja ezt a helyzetet Hatvani Introductio-ja kollégiumi példányának (N 751-a) az elejére külön bekötött üres lapokon („durchgeschossene Blätter") álló kéziratos, ismeretlen kéztől származó megjegyzés: ,,1749-ben, mikor Hatvani tanítani kezdett s még azután is vagy tíz évig Wolff felfogása uralkodott az összes protestáns iskolákban, sőt az udvarokba, legmagasabb katonai körökbe is eljutott, úgyhogy Wolff állításai (Theses Wolffi) ellen büntetlenül pisszenni sem lehetett még a legtávolabbi sarokban sem." (7. 1.) De ezekről a körülményekről tanúskodik maga Hatvani is az Introductio-ban, mikor ezt írja: „Hogyne fájt volna a lelkem, mikor azt láttam, hogy a legderekabb s legjóravalóbb ifjak minden tudást abban látnak, ha állításaikat nagyhangú szavakkal, az ellentmondás és elégséges ok elveivel (ahogy ők mondják) támogatja az ember" (i. mű, VI. 1.). „Szokás kezd lenni a diákoknál, hogy azokról, akik ezt könyveik és értekezéseik írásában (hogy az egyházi beszédekről ne is szóljak) nem gyakorolják s nem is akarják, mint holmi olcsójánosokról csak úgy foghegyről beszélnek, s végül kifütyülik őket (i. mű, VII. I.). 37 Tehát az ifjúság még professzorainál is wofffiánusabb volt. Hatvani jórészt e helyzet, a „fájdalmas" egyoldalúság kiküszöbölésére írta a könyvét, hogy megmutassa, másképp is lehet filozofálni. Törekvése azonban egyelőre nem járt nagy sikerrel, amint a diákokra vonatkozólag azt Trócsányi Dezső imént említett munkájában Mándi Márton István (1760—1831) példáján bizonyítja (i. mű 13—16., 18. 1.). S ez a példa annál helytállóbb, mert Márton István 1778-tól 1786-ig tanult a Kollégium felsőbb évfolyamain, s ez idő a debreceni wolffianizmus harmadik nagy hullámának, mondhatnánk, kiteljesedésének kora az intézményben. $ $ $ Wolff hatása, kisugárzása, amelyet tanítványainak, híveinek egész serege, a felvilágosodás egyre erőteljesebb kibontakozása is erősített, ekkor érvényesült valójában a maga teljességében. Általános jellegű befolyása segített pl. a racionalizmus előretörésében, az ún. tekintélyi elv mellőzésében, vagy pl. abban, hogy mellette, utána a filozófia megszűnt a teológia szolgálója (ancilla theologiae) lenni („Insofern die Philosophie keine Magd sei"), sőt egyelőre inkább ura, irányítója lesz annak, mely Wolff racionalizmusa után rövidesen végigjárja Kant, Fichte, Schelling, Hegel bölcseletének lépcsőit is, amint az a teológia újkori történetéből világosan kimutatható. 38 De valószínűleg szerepe volt a kor általános viszonyai mellett Wolff hatásának, német nyelven írott műveinek abban is, hogy a század végére erőteljesen előtérbe kerültek a magyar nyelvű tanítás követelményei is a Kollégiumban. 39 Wolff debreceni hatását a beáradó wolffi, wolffianus irodalmon kívül, melynek nyomaira már utaltunk, azok a diákok is fokozták, akik a század második 37 A szöveget Trócsányi Dezső fordításában, az ő Mándi Márton István stb. с munkájából idézem (Pápa, 1931), 15. 38 L.Trócsányi i. m., 32. s Emanuel Hirsch: Geschichte der neuern evangelischen Theologie (Gütersloh, 1951), II. 88—89. 39 Domokos Lajos wolffianizmusának szerepe lehetett abban is, hogy a befolyása alatt álló Egyházkerület 1797-ben elrendelte a magyar nyelvű tanítás bevezetését, 1799-ben pedig a záró vizsgák magyar nyelven folytak le az intézetben. L. Nagy S. II. 161. 1. Ilyesmire utal Révész is a Bécs Debrecen ellen с munkájában a 19. lapon. 477