A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Christian Wolff hatása Debrecenben

Mint az eddigiekből is kiviláglik, Wolff hatása Debrecenben eleinte s első­sorban a szaktudományok területén mutatkozott, de csakhamar nyilvánvaló lett, hogy e hatásnak nem lehet korlátokat szabni. Wolff racionalizmusa, rend­szerének kristályos logikája, módszere, néhány átfogó eszméje, alapelvei, végső következtetései szinte a levegő áramlásával terjedtek hazáján kívül is, főleg Kö­zép- és Kelet-Európa protestáns országaiban, s valóságos divattá válva befolyá­suk alá vonták leginkább a főiskolákon tanuló ifjúságot, köztük a debreceni Kol­légium felsőbb tanulóit is. Szemléletesen ábrázolja ezt a helyzetet Hatvani Int­roductio-ja kollégiumi példányának (N 751-a) az elejére külön bekötött üres la­pokon („durchgeschossene Blätter") álló kéziratos, ismeretlen kéztől származó megjegyzés: ,,1749-ben, mikor Hatvani tanítani kezdett s még azután is vagy tíz évig Wolff felfogása uralkodott az összes protestáns iskolákban, sőt az udva­rokba, legmagasabb katonai körökbe is eljutott, úgyhogy Wolff állításai (Theses Wolffi) ellen büntetlenül pisszenni sem lehetett még a legtávolabbi sarokban sem." (7. 1.) De ezekről a körülményekről tanúskodik maga Hatvani is az Intro­ductio-ban, mikor ezt írja: „Hogyne fájt volna a lelkem, mikor azt láttam, hogy a legderekabb s legjóravalóbb ifjak minden tudást abban látnak, ha állításaikat nagyhangú szavakkal, az ellentmondás és elégséges ok elveivel (ahogy ők mond­ják) támogatja az ember" (i. mű, VI. 1.). „Szokás kezd lenni a diákoknál, hogy azokról, akik ezt könyveik és értekezéseik írásában (hogy az egyházi beszédek­ről ne is szóljak) nem gyakorolják s nem is akarják, mint holmi olcsójánosok­ról csak úgy foghegyről beszélnek, s végül kifütyülik őket (i. mű, VII. I.). 37 Tehát az ifjúság még professzorainál is wofffiánusabb volt. Hatvani jórészt e helyzet, a „fájdalmas" egyoldalúság kiküszöbölésére írta a könyvét, hogy megmutassa, másképp is lehet filozofálni. Törekvése azonban egyelőre nem járt nagy sikerrel, amint a diákokra vonatkozólag azt Trócsányi Dezső imént említett munkájában Mándi Márton István (1760—1831) példáján bizonyítja (i. mű 13—16., 18. 1.). S ez a példa annál helytállóbb, mert Márton István 1778-tól 1786-ig tanult a Kollégium felsőbb évfolyamain, s ez idő a debreceni wolffianizmus harmadik nagy hullá­mának, mondhatnánk, kiteljesedésének kora az intézményben. $ $ $ Wolff hatása, kisugárzása, amelyet tanítványainak, híveinek egész serege, a felvilágosodás egyre erőteljesebb kibontakozása is erősített, ekkor érvényesült valójában a maga teljességében. Általános jellegű befolyása segített pl. a racio­nalizmus előretörésében, az ún. tekintélyi elv mellőzésében, vagy pl. abban, hogy mellette, utána a filozófia megszűnt a teológia szolgálója (ancilla theologiae) len­ni („Insofern die Philosophie keine Magd sei"), sőt egyelőre inkább ura, irányí­tója lesz annak, mely Wolff racionalizmusa után rövidesen végigjárja Kant, Fichte, Schelling, Hegel bölcseletének lépcsőit is, amint az a teológia újkori tör­ténetéből világosan kimutatható. 38 De valószínűleg szerepe volt a kor általános viszonyai mellett Wolff hatásának, német nyelven írott műveinek abban is, hogy a század végére erőteljesen előtérbe kerültek a magyar nyelvű tanítás követel­ményei is a Kollégiumban. 39 Wolff debreceni hatását a beáradó wolffi, wolffianus irodalmon kívül, mely­nek nyomaira már utaltunk, azok a diákok is fokozták, akik a század második 37 A szöveget Trócsányi Dezső fordításában, az ő Mándi Márton István stb. с mun­kájából idézem (Pápa, 1931), 15. 38 L.Trócsányi i. m., 32. s Emanuel Hirsch: Geschichte der neuern evangelischen Theologie (Gütersloh, 1951), II. 88—89. 39 Domokos Lajos wolffianizmusának szerepe lehetett abban is, hogy a befolyása alatt álló Egyházkerület 1797-ben elrendelte a magyar nyelvű tanítás bevezetését, 1799-ben pedig a záró vizsgák magyar nyelven folytak le az intézetben. L. Nagy S. II. 161. 1. Ilyesmire utal Révész is a Bécs Debrecen ellen с munkájában a 19. lapon. 477

Next

/
Thumbnails
Contents