A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Christian Wolff hatása Debrecenben

filozófiáját

13 tanítsam, — erre képtelennek érzem magam." — Annak ellenére, hogy „némely" urak figyelme odáig terjed, hogy sürgetik, keresse fel Wolffot Marburgban, s arra biztatja Gabriel Hürner is (1709—1750), aki Bernben ekkor fejezte be a teológiát, hogy utazzanak együtt a Rajnán Marburgba, ő továbbra is erősen húzódozik, s mint írja, biztatóinak „kereken megtagadta", hogy ,,a Wolffféle filozófiát kötelességszerűen tanulmányozza, még kevésbé tanítás céljából". „Egyébként sem tanulhatnék sokat tőle 14 nap alatt" teszi hozzá, „de azért szívesen meglátogatom".

14 Erre a látogatásra azonban tudtunkkal nem került sor. Természettudományi, elsősorban matematikai tanulmányai azonban, melyekkel most Bernben kezd behatóbban foglalkozni, egyrészt egy véletlen találkozás,

10 másrészt a debreceni elöljárók (proceres) kívánságai következtében egyre közelebb viszik Wolff tanításaihoz, munkái megismeréséhez. Mind fokozottabb érdeklődéssel olvassa, tanulmányozza, vásárolja a kiváló filozófus műveit.

10 Megvásárolja „Systema"-ját, amely valószínűleg a Compendium elementorum matheseos universae in usum studiosorum iuventutis с művének négy kötete lehetett, mely 1731-től kezdve többször megjelent Halléban. Ennek 1733-ból származó két különböző kiadása (Halle, Genf) kétszer is megvolt könyvtárában.

17 De kapcsolatba került Maróthi Wolff bölcseletével Groningenben is. Itt a filozófia tanára a berni származású Nikolaus Engelhard (1696—1765) volt; Maróthi fizikai, matematikai és metafizikai (ez utóbbi akkor főleg az ismeretelméletet jelentette) előadásait hallgatta, és egyik levelében „praestantissimus philosophus"-nak mondja.

18 Megérzik a wolffi hatás Groningenben 1736. dec. 5-én tartott és nyomtatásban is kiadott disputációjának corollariumában is. Ki nem gondolna pl. a „methodo mathematicorum" szavaknál (Miscellanea, 34) Wolff jellegzetes módszerére?

19 A leveleiben szereplő adatokon, mondhatnánk vallomásokon kívül az is tanúsítja Wolff iránti vonzódását, hogy hazatérése után megjelennek a kiváló gondolkodó művei a Kollégium könyvtárában is. Ennek 1738-ban az ő irányításával készült katalógusa (az ún. Jánki-féle katalógus) már tartalmazza Wolff Logica rationalis methodo scientifica pertractata stb. с művének 1737. évi kiadását (Frankfurt), amely feltehetőleg az ő adományából került a Kollégium tulajdonába.

20 Ettől kezdve pedig se vége, se hossza Wolff különböző időben megjelent műveinek az intézmény könyvtárában,

21 s nagyon hamar, még Maróthi életében megjelennek olyan Wolff nyomdokain járó filozófusok munkái is, mint Phil. Thümming Institutiones philosophiae Wolffianae stb. (Frankfurt, 1740) с műve 13 LT. I. 83. — Ez a levél, amelyet valószínűleg Domokos Márton főbíró írt Maróthinak a városi tanács megbízásából, szintén mutatja, hogy a debreceni „atyák"-nak van tudomása Wolff filozófiájáról, s azt főiskolájukon is szeretnék bevezetni. 14 LT. I. 95. 1. 15 Egy rajnai utazása során megismerkedik a fiatal zürichi matematika-professzorral, Ioh. Gessnerrel, aki bevezeti az algebra ismeretébe. ,,Eo biduo profundissimus Algebrista, vei Algebraicus Doctor factus sum." LT. I., 61. 16 L. LT. I. 73. 17 L. ötvös János: A KLTE könyvtárának Évkönyve, 1955., 2. rész, 61., 220,. tétel. Valószínűleg ennek két kötetes Lausanne-i kiadását kéri Becktől egy 1744-ben írott levelében (LT. II. 96.). 18 LT. I. 106. 19 Maróthi disputációjával kapcsolatban 1. Tóth Béla: Maróthi György eltikolt disputációja, Ref. Egyház, 1972., 122—123. 20 L. Kollégium Könyvtára, R. 71, 8 jelzetű album, betűrendes jegyzék. 21 Mások is adományoztak Wolfftól származó műveket már igen korán a Kollégium könyvtárának, így pl. Buzinkai György városi orvos 1743-ban, aki Wolff Elementa matheseos universae c. művének 1732. évi kiadásával ajándékozta meg a könyvtárat (R. 71. 8. II. rész 488. 1.). 474