A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Bíró Katalin: Medgyessy Ferenc Petőfi szobrának története a korabeli sajtó tükrében

tudakozódása ugyanis felkeltette a Cas című pozsonyi újság figyelmét, amelynek híradása azonban téves információkat tartalmazott. („Debrecen város tanácsa elhatározta, hogy az 1848 centenárium évében Petőfi Petrovics Sándor költő szobrát felállíttatja. Ezzel kapcsolatosan Farkas Lajos Pozsonyból elmenekült magyar, beadvánnyal fordult a városi tanácshoz, ... A debreceni városi közgyűlés elhatározta, hogy illetékes magyar kormánykörökhöz fordul, hogy diplomáciai úton kíséreljék meg ennek a szobornak a megszerzését.") A Debreczen a tévedéseket kiigazítva közli, hogy ebben az ügyben eddig hivatalos lépés nem történt, mindössze annyi, hogy a lap — Farkas Lajos nyomán — „felhívta a nyilvánosság figyelmét a lomtárban porosodó Petőfi szoborra". A pozsonyi Petőfi-szobor ügyének e két újságcikken kívül más írásbeli nyoma nem maradt. július 16. Asztalos Sándor tudatja a tanácsüléssel, hogy az Országos Szépművészeti Bizottság elfogadta Medgyessy Ferenc költségvetési tervét, a tanács azonban Kalenda Loránd javaslatára részletesebb terveket kér a művésztői, és azt, hogy jöjjön Debrecenbe és vegyen részt annak a bizottságnak a munkájában, amely a szobor helyét fogja eldönteni.

18 (Bár a június 11-i közgyűlési határozat kereken kimondja, hogy nem látja szükségesnek szoborbizottság létrehozását

19 — ez most, íme, mégis előbukkan. Valószínűleg a Debreceni Városszépészeti Bizottságról van itt szó, amely ez év május 3-án alakult meg „a terek, parkok, botanikus kert rendezése, utcák öntözése stb. ügyében" Hankó Béla elnöklete alatt, kinek a szoborügyben később valóban lesz szerepe.

20 július 17. A Debreczen és a Tiszántúli Népszava néhány sort szentel az előző napi tanácsülésnek. Az utóbbi lap híradásából ismerjük meg a szobor elhelyezésével kapcsolatos legelső elképzeléseket. A tanácsiak előbb a Nagyállomás előtti Petőfi térre szánták a szobrot, majd úgy látták, alkalmasabb lenne számára a tér mellett létesítendő Petőfi-sétány, mivel ,,. .. a nagyméretű orosz emlékmű mellett, a Petőfi-szobor ugyanazon a téren eltörpülne". július 19. A Tiszántúli Népszava továbbra is nyomon követi a szobor elhelyezésére felmerült újabb elképzeléseket. A városba látogató Medgyessy Ferenc és a "polgármester megbeszéléseik során jobbnak találják a romos környezetű Petőfi tér helyett a Városháza előtti kis parkot a város központjában. július 20. A szobor leendő helyének megváltoztatásáról két újságból is nyerhetünk értesüléseket. A Tiszántúli Népszava arról számol be, hogy a Városháza előtti teret a polgármester, Juhász Géza és Kalenda Loránd, a városi építész javasolják, a művész azonban arra inti őket, hogy egy hely mellett se határozzanak addig, amíg egy fa-árnyékszoborral ki nem próbálják a hely alkalmasságát. A Debreczenből azt is megtudjuk, hogy a Városháza előtt Petőfi bronzalakja mellett egy másik szobrot is szeretnének állíttatni, és kedvezőbb érvényesülésük kedvéért lebontják majd a környék hirdető oszlopait. augusztus 3. Megjelenik a Tiszántúli Népszavában az első vitázó szellemű cikk a szobor elhelyezéséről — név nélkül. Tudatja, hogy a Városháza előtt már áll az árnyékszobor, ám ez „sokak" szemében igen kedvezőtlen elhelyezésnek tűnik. így „sokan" a Magoss György teret javasolják helyette, mivel a szobor ott jobban érvényesülne. Hozzáfűzi még, hogy Medgyessy Ferenc és a szoborbizottság már a jövő héten végleg eldöntik a költő bronzalakjának leendő helyét. augusztus 5. A Debreczen közzéteszi az első, érvek felsorakoztatásával vitázó, esztétikai, városképi szempontokra hivatkozó írást a Petőfi-szobor elhelyezéséről. A cikk írója, Járdányi-Paulovics István egyetemi tanár, az ókortörténet és a művészettörténet professzora, aki szerint a szobor elhelyezését „nem a pillanatnyi helyzet, hanem a jövő városrendezés figyelembevételével kell megoldani". 18 A Petőfi szobor ügye. Debreczen, 1947. július 17. 19 Lásd a 15. jegyzet 20 Mi történt Debrecenben 1946. november 24-től 1947 november 26-ig. Debreceni Képes Kalendáriom az 1948-ik esztendőre. XLVIII. évf. 153—162. 447