A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Bíró Katalin: Medgyessy Ferenc Petőfi szobrának története a korabeli sajtó tükrében

gyobb magyar szobrász Medgyessy Ferenc már el is készítette. Szükséges, hogy a város mennél előbb megbízza a szobor elkészítésével, mert a mintázásra a nyári idő a legalkalmasabb. Tisztelettel kérem, hogy a törvényhatósági bizottság legközelebbi ülésén ezt a kérdést önálló indítványként előterjeszthessem."

14 június 11. A Néplapban előzetes hírt olvashatunk az aznap tartandó törvényhatósági bizottsági közgyűlésről, amelyen Juhász Géza indítványával is foglalkoznak. A közgyűlés az indítványt határozatilag elfogadja, és megbízza a polgármestert és Juhász Gézát, hogy az Országos Művészeti Tanáccsal kapcsolatot teremtve készítsék elő Medgyessy Ferenccel a Petőfi-szoborra vonatkozó szerződés megkötését.

15 június 17. A Debreczen tudósít a városi vezetők budapesti tárgyalásainak eredményeiről. Ezek szerint a Petőfi-szobor 100 000 Ft-nyi költségét felerészben a város, felerészben pedig a kultuszminisztérium fedezi — és ,,minden bizonynyal" Medgyessy Ferencet bízzák meg a szobor elkészítésével. A tudósítás hozzáteszi még — amit a Tiszántúli Népszava egy előzetes hírben ugyancsak közöl —, hogy a szobor ügyében a következő rendkívüli közgyűlés dönt. június 19. A közgyűlés a kisgyűlés egyhangú javaslata alapján határozatot hoz, amelyben megbízza Medgyessy Ferenc szobrászművészt a Petőfi Sándorszobor elkészítésével. A város vállalja a szobor költségeinek felét, de maximum 50 000 Ft-ot fizet ki, míg a költségek másik 50%-át a kultuszminisztérium hozzájárulásaként kéri. Egyben megkérik a művészt, hogy költségvetési tervét fogadtassa el az Országos Szépművészeti Tanáccsal, majd nyújtsa be a városnak, és jöjjön Debrecenbe a szobor helyének megbeszélésére. A további ügyek intézésével a városi tanácsot bízzák meg.

10 Éppen e napon nevezik ki a közművelődési ügyosztály élére dr. Asztalos Sándor megbízott kultúrtanácsnokot, aki ezen ügyeket intézni fogja.

17 A Debreczen ugyaneznapi számában egy váratlan javaslattal előrukkoló cikk lát napvilágot. Farkas Lajos, az elmúlt évben Szlovákiából Debrecenbe menekült magyar felhívja a lap szerkesztőségének figyelmét arra a fehér márvány Petőfi-szoborra, amely a Monarchia idején Pozsonyban, a mai Csillag téren állott és 1918-ban a volt Grassalkovich palota pincéjébe került. „Ügy vélem, hogy Debrecen városának becsületére válnék, ha ezt a szobrot diplomáciai úton megszerezhetnénk Pozsonyból. Kiemelnénk a sötét dohos pincéből és a legmagyarabb város valamelyik napfényes terére állítanánk. Ez nemes cselekedet lenne, méltó Petőfi emlékéhez. S ezen kívül nagyobb összeget tudnánk megtakarítani..." A szerkesztőség támogatja az indítványt, és a jelen cikken keresztül hívja fel rá a város vezetőségének figyelmét. Ám ugyanennek a számnak a Hírek rovatában pár sorban eldugva megismétlik a két nappal előbbi híradást a Medgyessy-féle Petőfi-szoborról, sőt, egy félmondatban még jellemzik is a készülő műalkotást: „Petőfit az eddigi romantikus és theatralis pózok helyett természetes erővel ábrázolja, a nép fiát mutatva be vele". június 20. A Tiszántúli Népszava és a Debreczen ismertetik az előző napi közgyűlési határozatot. június 29. A Debreczen, habár eldöntött dolog, hogy a debreceni Petőfi-szobrot Medgyessy Ferenc készíti el, mégegyszer felveti a pozsonyi Petőfi-szobor megszerzését. Farkas Lajos megérdeklődte, hogy a szobor most is sértetlenül ott található, ahová 1918-ban került (ez az épület most a Szlovák Nemzeti Bizottság Palotája), és újból felszólít: „időszerű lenne a megszerzés módjának kérdésével foglalkozni". Úgy tűnik azonban, hogy a cikk közlésére elsősorban azért került sor, hogy választ adjanak a szoborügy szlovákiai sajtóvisszhangjára. Farkas Lajos 14 HBmL XXI. 501/b. 4. 241/1947. 15 HBmL XXI. 502/a. 2. 190/1947. Bkgy. 16 HBmL XXI. 502/e. 2. 200/1947. Bkgy. 17 HBmL XXI. 505/a. 13. 963/1947. 446