A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Bíró Katalin: Medgyessy Ferenc Petőfi szobrának története a korabeli sajtó tükrében

kívül. Hiszen 1944 őszétől az egyesület szervező központja a város kulturális életének, és a szabadművelődési tanács megalakulásával sem veszíti el befolyását. Ebben programjának demokratikus jellege és gyakorlatának hatékonysága mellett vitathatatlanul szerepet játszanak személyi kapcsolatai — Juhász Géza, Asztalos Sándor, Balogh László személye — is, ahogyan ezt Asztalos Sándor szabadművelődési felügyelő első összefoglaló jelentésében 1946 októberében megfogalmazta: „A város egyik legfontosabb kultúrszerve kétségtelenül: az Ady Társaság. Ezekbe a munkákba dr. Simon László államtitkár úrnak és dr. Kardos László miniszteri osztálytanácsos úrnak intenciói értelmében a legteljesebb mértékben bekapcsolódtam. Az Ady Társaság különböző szakosztályai most készítik tervezetüket, a szabadművelődés kívánalmainak szem előtt tartásával."

8 És tudjuk azt, hogy az 1946. május 25-én megalakult Debrecen thj. város Ideiglenes Kerületi Szabadművelődési Tanácsának

9 és a majd ezév július 2-án létrejövő Debrecen Szabadművelődési Tanácsának

10 egyaránt Juhász Géza az elnöke, hogy Asztalos Sándor és Balogh László, a szabadművelődési felügyelő helyettese,

11 mindketten az Ady Társaság tagjai, sőt Simon László és Kardos László is volt adysok.) március 15. A Tiszántúli Népszava is beszámol a 48-as bizottság programjáról és ebben a Petőfi-szobor tervéről. április 6. A Nemzeti Parasztpárt lapjában, a Szabad Szóban megjelenik Kádár Zoltán művészettörténész cikke Medgyessy Ferenc készülő Veres Péter-szobráról, amelyben megemlíti, hogy a művész ,,... egy szabadság-emlékmű tervén is dolgozik, egy Petőfi-szobor vázlatát is elkészítette ..." április 26. Megalakul a Debreceni 48-as Ifjúsági Bizottság.

12 április 30. A városi tanács feliratban jelenti a belügyminiszternek a Debreceni 48-as Ifjúsági Bizottság megalakulását, és ennek részletesen ismertetett munkatervében első pontként a Petőfi-szobor felállítása szerepel.

13 május 1. A Néplapban két cikk is foglalkozik a szoborral: az egyik ismerteti a Petőfi tér rendezésének költségvetését és azt, hogy az erre a célra fordított 300 000 Ft-ban a költő bronzalakjának felállítási költségei is bennefoglaltatnak. A másik eldugott és rövid híradás a 48-as bizottság határozatáról szól, amely szerint a Petőfi-szoborhoz szükséges 75 000 Ft előteremtésének egyik forrása az, a más szolidaritási és népjóléti ügyekben többször alkalmazott eljárás lesz, hogy a mozijegyek és a mulatságok díját ideiglenesen megemelik, és a többlet a szobor árát egészíti majd ki. Tájékoztatva a közönséget arról, hogy mire fognak majd adakozni, leírást ad a készülő szoborról, amelynek gipszmintájáról a művész már fényképet is küldött a városnak. A szobor leírása a mecénás öntudatát szólaltatja meg ugyanakkor a „Lobogónk Petőfi" gondolat árnyékát vetíti előre: -,,A bronzszobor magas, sima talapzaton fog állani. Petőfi alakja minden felesleges sallang nélkül, meggyőző erővel hirdeti 1848 szellemét. ... A hamis romantikájú kard, a papirusztekercs és lengő körgallér, a Petőfi-szobrok szokásos kellékei erről az alkotásról hiányzanak. Debrecen Petőfije valószínűleg országossá válik: ezt az érett forradalmi lendületű, művészi alkotást kell majd a népi demokrácia Petőfijévé megtenni." június 7. Juhász Géza törvényhatósági bizottsági tag kérvénye Őry István főispánhoz, a bizottság elnökéhez: ,,Az 1848-as centenárium alkalmából az ország minden városa emlékművet állít fel. Debrecen legméltóbban egy Petőfi szobor létesítésével teheti maradandóvá ezt az évfordulót. Ennek a tervét a legna8 HBmL XXI. 505/e. 1. 116/1964. IV. 9 Megalakult Debrecen Szabadművelődési Tanácsa. Néplap, 1947. 136. sz. 10 Varga Imre: 1947 szabadművelődési mérlege. Debreceni Képes Kalendáriom az 1948-ik esztendőre. XLVIII. évf. 173—175. 11 HBmL XXI. 505/e. 253/1947. szm. 12 HBmL XXI. 505/e. 11. 502/1947. IV 13 Lásd a 12. jegyzet 445