A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Bíró Katalin: Medgyessy Ferenc Petőfi szobrának története a korabeli sajtó tükrében

hogy „felrázza a lelkeket" és személyesen ajánlja fel, egy emlékművet készít a centenárium tiszteletére, akkor Juhász Géza, kit legelőször felkeres, megelőzi kérésével: ,,Akarsz-e Petőfi szobrot csinálni?"

3 Ettől kezdve másfél éven át alig telik el hét anélkül, hogy a debreceniek ne olvashatnának újabb híradást, riportot, vitacikket, ismertetést a készülő szoborról. Mindhárom nagy párt helyi lapja — a kisgazdapárti Debreczen, a kommunista Néplap és a szociáldemokrata Tiszántúli Népszava — nyomon követi a szobor körül zajló eseményeket: tájékoztatnak a tanács és a polgármester lépéseiről, a felmerülő pénzügyi akadályokról, riportokat készítenek az alkotóval,, közvéleménykutatást rendeznek, sőt a Debreczen hasábjain hat cikk erejéig vita is kibontakozik a bronzalak elhelyezéséről. Ám a szobor történetének rekontsruálásához számos adat maradt fönn a debreceni tanács közművelődési ügyosztályának irataiban, a törvényhatósági bizottság közgyűléseinek és a debreceni Nemzeti Bizottság üléseinek jegyzőkönyveiben is. S talán legelőször kellett volna szólni Medgyessy Ferenc 1948 szeptemberében leírt visszaemlékezéséről, aki a bevezető sorokban így indokolja a szobor történetének papírra vetését: „Rendkívüli idők rendkívüli eseményeket és körülményeket szülnek. Ilyen levegőben támadt fel a Petőfi-szobor gondolata és megvalósítása. Ezek egynémelyike előrevitte, sőt lendítette, másika viszont útját állotta, megakasztotta készülésében, míg egyszercsak — hogy-hogy nem, mégiscsak a helyére került, ahol most látható. E körülmények ugyan kifelé nem sokat jelentenek — különösen ha már kész van — de befelé a szobor életébe, létresikerülésébe nagyon is belevágtak, amiket a szoborral együtt én is átéltem, vele átszenvedtem. Nem lesz talán érdektelen, ha — mivel éppen a Petőfi-szoborról van szó — a kész szoborral együtt annak megszületése történetét is — a köznek átadom."

4 Lássuk az események egymásutánját, ahogyan a rendelkezésre álló forrásokból fölvázolódik. 2947. február Debreceni látogatása után Medgyessy Ferenc — Szabó Kálmán polgármesterrel történt megbeszélése alapján — nyomban hozzálát a forradalmár Petőfi szobrának megtervezéséhez. A végső, a felnagyításhoz szolgáló egyharmados mintát, saját elnevezésével élve, „contra-contraposto" beállításban készíti el. Az országos szoborbizottság elfogadja a tervet, így semmi akadálya a hivatalos megbízásnak.

5 február 20. A debreceni Nemzeti Bizottság az Országos Nemzeti Bizottság felhívására és a helyi ifjúsági szervezetek kérésére ankétot szervez, amelyen megalakul a debreceni 48-as bizottság a centenárium helyi ünnepségeinek megszervezésére.

6 február 21. Először tűnik fel a debreceni sajtóban, a Debreczenben, a majdan Petőfi téren álló Petőfi-szobor terve, amelyet a polgármester az előző napi ankéton jelentett be, mint a centenáriumi programpontok egyikét.

7 március 8. A Debreczen hírt az Ady Társaság választmányi gyűléséről, amely a társaság húszéves fennállásának megünneplését készíti elő, és amelyen ugyancsak javasolják a városnak, hogy Medgyessy Ferenccel — aki a társaság „kültagja" — készíttessen egy 48-as emlékművet. (Feltehetően a mindkét fórumon jelenlévő Juhász Géza vetette fel ezt a gondolatot ebben a társaságban is, amelynek véleményét kulturális kérdésekben a város vezetői nem hagyják figyelmen 3 Kádár Zoltán—Medgyessy Ferenc: A debreceni Petőfi-szobor. Építünk, IV. évf. (1953.) 3. sz. 39—44. 4 Lásd a 3. jegyzet 5 Lásd a 3. jegyzet 6 Hajdú-Bihar megyei Levéltár (továbbiakban HBmL) XVII. 2. 1. 3/1947. N. B. jkv. 7 A Petőfi szoborral foglalkozó újságcikkeket lásd a Függelékben (mindazon cikkek, amelyekre a naptári részben hivatkozás történik, az ott jelzett napokon jelentek meg). 3 444