A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós és Fülep Lajos levelezése

vészet-filozófiámnak legalább az első kötetét szeretném az idén sajtó alá elkészíteni. Hivnak Heidelbergbe is előadás-tartásra, de oda is aligha fogok eljutni." ,,... alkalmam

46 volna az ottani iró- és művészkörökkel megismerkedni.. ." — „De akárhogy s mint lesz, velem vagy nélkülem, az Izsó ünnepet meg kell tartani s teljesen igaza van benne, h(ogy) erre első sorban Debrecen hivatott. S az ottani művész- és író-gárda részéről cselekedett volna." Izsó Miklós művészetének felfedezését jelentő előadása Debrecenben csak terv maradt. Látszólag, nagy elfoglaltsága és a jókora távolságból eredő utazási nehézségek miatt. Valóságos ok, a közöny. Az akkor közönybe fulladt gondolatait Izsó művészetéről — évtizedek múlva — mégis elmondta ... A fővárosban, az Akadémián/'

7 Fülep Lajos élete nagy művének tudott filozófiai munkája itt is szóba kerül, mint a Senyéi Oláhnak írt levelében

48 A remélt művet hagyatékában, a kéziratai között sem találták. Az utókor szerencséjére az mégis felfedezhető műveiben, értekezéseiben. Több, munkásságáról jól ismert művészt, Rippl-Rónait is erősen bírált itt közölt leveleiben. Bírálata csak azok számára nem meglepő, akik Fülep tanulmányaiban meggyőződhettek igényességéről s nem egyszer önmaga iránti kíméletlen kegyetlenségéről is. Baranyában találkozott: az „egykével" is, mely ellen a társadalmi bajok orvoslásának szándékával nemcsak számtalan újságcikket írt a fővárosi lapokba („Borzalmas manipulációk, gyermekházassságok, nőuralom és züllés az egész Dunántúlon". „Magyarok, ne Kanadába, hanem Baranyába vándoroljatok ki!"), de Martyn Ferenc visszaemlékezése szerint: „...többgyermekes családokat telepített át a Hajdúságból". Káplár is Fülep Lajos híve lett. „A legnagyobb kritikusunk, aki ... európai vonatkozásban első helyen áll.. . Fülep Lajosnak hívják." — írta 1931-ben debreceni barátjának, Ecsedi István etnográfusnak. A művész baráti körével arról álmodozott, hogy Fülep alkotó munkájához a méltó feltételeket majd Debrecenben megteremthetik. „Nagyon tudnék örülni azon ha Fülep L. Debr.be kerülhetne — Hadd csinálna egy kis rendet a művészetek dzsungeljében. Jó lesz ha meg nem ölik —" írta Medgyessy, aki most is nyersen fogalmazott, mert előre látta a merész elgondolás megvalósíthatatlanságát

49

. Füleppel Káplár sem találkozhatott. Csak reményét fejezhette ki 1932-ben pártfogójához írt soraiban: „Kívánom,... hogy minél tovább hasznára lehessen a magyar kultúrának. Irányítója a magyar művészetnek. (. ..) Kellően nem tudjuk értékelni. .." Az utolsó mondatot bizonyára azok helyett írta le, akiket leveleiben indokoltan elmarasztalt. *** Szólni kell a levelekben is olvasható, a Káplár szavaira utaló „kis igényű"ségről, „igénytelenségéről". Ez, a művésznek nem a természetéből fakadt, hanem sanyarú kényszerhelyzetéből következett. Már útlevelet váltott Párizsba, mely Ady korában Illyés Gyula szerint: „...az egész világ forró központját" jelentette. Abba a városba, melyről Rippl-Rónaitól, Medgyessy tői annyit hallott — Káplár nem indulhatott el. Ö, akinek sorsa és életpályája a legmélyebbről, óriási áldozatok árán feltörő tehetség példája. A sok nélkülözés egészségét felőrölte. Alkotóereje teljében — alig 50 éves korában — váratlanul halt meg. 46 Fülep Lajos levele Senyéi Oláh Istvánhoz. Részletek. (Zengővárkony, 1931. okt. 7.) 2 1. DM Debrecen I. 19/1965. 47 Fülep Lajos: Izsó Miklós. Művészettörténeti Értesítő 1953. I. évf. 1—2. szám. (Kézirat: Ms 4553/4—5.) A Magyar Tudományos Akadémia II. Osztályának 1953. április 27-i felolvasó ülésén elhangzott előadás. 48 A 44. sz. jegyzet alatt idézett levél részlete. 49 Medgyessy Ferenc levelezőlapja Senyéi Oláh Istvánhoz. Részlet. (Budapest, 1932. febr. 5.) DMA I. 16/1965. 439